Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Huszonöt éve halt meg Kadosa Pál

Huszonöt éve halt meg Kadosa Pál

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 03. 28.
Halljuk, hogy szól a Braz Bazar zarbon!
2023-02-01 23:06:58

Sőt, egy izgalmas workshop keretében gyerekek és felnőttek is kipróbálhatják a perzsa ütőhangszert és

Légiriadó a kútban
2023-02-01 15:47:36

A kút falába épít bunkert az öreg házaspár – Lezsák Sándor 1985-ös darabja, a Nyolcvan vödör levegő  a

Készül a nagy kútba ugrás
2023-01-31 21:11:16

Újra hatalmas vállalkozásba kezdenek a digitális hermeneutikusok. Még lehet csatlakozni! A MűGond

Jön a testvérzenekarok fesztiválja!
2023-01-29 22:04:37

A Bihari Akácfa utcai kapualjából számtalan zene formáció bújt elő az évtizedek folyamán, február 11-én az

további bejegyzések a szerzőtől »

Huszonöt éve, 1983. március 30-án halt meg Kadosa Pál kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző és zongoraművész.

1903. szeptember 6-án született a ma Szlovákiához tartozó Léván. A zongorával kisiskolás korában ismerkedett meg. Miután családjával Budapestre költözött, komolyan belevágott a zenei tanulmányokba. Festészetben és a rajzolásban is tehetségesnek bizonyult, ezért hosszú évekig nem tudta eldönteni, "melyik múzsát válassza", végül a Zeneakadémia mellett döntött, ahol Kodály Zoltántól tanult zeneszerzést, zongorázást pedig Székely Arnoldtól. Korai műveivel a zenei avantgárd főáramába kapcsolódott be, sokszor csendültek fel darabjai barátja, Kassák Lajos szerzői estjein.
Zongoraművészként már főiskolai évei alatt megismerte a közönség, nyilvánosság elé először 1923-ban lépett. 1927-től tizenhat éven keresztül tanított a budapesti Fodor Zeneiskolában, éjszakánként pedig komponált.
1928-ban megalakította a rövid életű Modern Magyar Muzsikusok csoportját, mely hamarosan beleolvadt az Új Magyar Zene Egyesületbe (UMZE). Első átütő nemzetközi sikerét 1933-ban aratta I. zongoraversenyével az Új Zenei Nemzetközi Társaság amszterdami fesztiválján, majd 1. divertimentóját egy évvel később mutatta be a Velencei Biennálén. 1941-ben New Yorkot is meghódította.
Az 1930-as években az Új Zene Nemzetközi Társaság tagjaként elsőszámú feladatának tekintette a modern zene terjesztését és a kapcsolattartást az európai kortárs zene képviselőivel.
Generációjából ő talált elsőként kiadót külföldön, a német Schott céget, amely 1930-tól 1933-ig nyomatta ki darabjait. A náci hatalomátvétel után törölték nevét a kiadható szerzők listájáról.
1943-tól két évig volt a Goldmark Zeneiskola tanára. 1944-ben munkaszolgálatba vitték, állítólag a menetoszlopban szerezte I. szimfóniáját. 1945 után a Zeneművészeti Főiskola tanáraként dolgozott, s mint a zongoratanszak vezetője, a "hangok nagy tanára" nemzedékeknek adta át hatalmas technikai tudását. Tanítványa volt többek között Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Jandó Jenő, Lehel György, Kurtág György, Schiff András.
1949-től számos művel jelentkezett az aktuális politika szájíze szerint. A Sztálin esküjét a vezér 70. születésnapjára írta, majd megszületett a Rákosi-kantáta. 1950-ben kapta első Kossuth-díját az "Itt van május elseje" kezdetű daláért. Ugyanebben az évben mutatták be a Huszti kaland című, Jókai Mór nyomán készült operáját Szabolcsi Bence librettójával. 1953-ban visszatért ifjúkora független, kísérletező hangjaihoz. Nyolc szimfóniát, két divertimentót, négy zongora- és két hegedűversenyt, három vonósnégyest komponált. Írt népdalfeldolgozásokat, megzenésítette Petőfi és elsőként József Attila verseit.
A londoni Royal Academy of Music
tiszteletbeli, a német művészeti akadémia levelező tagjának választotta. A Liszt Ferenc Zeneakadémia 1977-ben avatta díszdoktorává.
A Magyar Zeneművészek Szövetségének elnökségi tagja, többször ügyvezető elnöke volt, számos más zenei és művészeti szervezetben működött aktívan (Országos Filharmónia, Művészeti Alap, Zeneműkiadó, Szerzői Jogvédő Hivatal).
Élete utolsó éveiben már alig hagyta el otthonát, de tanítványokat továbbra is vállalt. A komponálást tekintette hivatásának, még akkor is, amikor már nagyon beteg volt. 

Budapesten halt meg 1983. március 30-án.



Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene

Ajánlott bejegyzések:

  • Halljuk, hogy szól a Braz Bazar zarbon! Halljuk, hogy szól a Braz Bazar zarbon!
  • Jön a testvérzenekarok fesztiválja! Jön a testvérzenekarok fesztiválja!
  • Exkluzív koncertre készül a magyar supergroup Exkluzív koncertre készül a magyar supergroup
  • Ambient a troposzféra határáról Ambient a troposzféra határáról
  • Mit gondolt Scruton a zenéről? Mit gondolt Scruton a zenéről?

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr677825404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard