A japán anime atyjainak tartott művészek korai munkáira bukkantak egy oszakai régiségkereskedésben japán kutatók.
A Tokiói Országos Filmközpont szakértői csütörtökön jelentették be a felfedezést, és közölték, hogy mindkét film jó állapotban van.Az amerikai és európai rajzfilmek 1914 táján jutottak el az ázsiai szigetországba, és azonnal követőkre találtak a helyi képregényalkotók és művészek körében. Köztük volt Koucsi Juicsi mangarajzoló és Kitajama Szeitaro festőművész is, akiknek elsők közül való animés szárnypróbálgatásait találták meg az antikvitásban.

Koucsi először 1917-ben vetített Nakamura Katana című kétperces némafilmje egy csorba kardot vásárló becsapott szamurájról szól. Kitajama egy évvel később bemutatott Urasima Taro című munkája pedig egy népmesét dolgozott fel a teknőc hátán a vízalatti világban kalandozó halászról.
A mangarajzolónak indult indult Simokava Otennel együtt, hármukat nevezik a "japán anime atyjának". Simokava 1917-ben készült Imokava Mukuzo Genkanban no Maki (Imokava Mukuzo, az ajtónálló) című rajzfilmje volt az első forgalomba került japán animációs film.
A filmközpont szakérője szerint ezek a korai munkák éppolyan alapelvek mentén készültek, mint a mai digitális csodák. Ám míg manapság bonyolult, nem ritkán sötét hangulatú történetek elevenednek meg az animékben, a rövidke úttörőfilmek már azzal is komoly hatást értek el a nézők körében, hogy mozogtak, s mivel sok volt bennük a geg, megnevetették a közönséget.
Vágvölgyi B. András, a Tokyo Underground szerzője szerint az anime sok forrásból táplálkozik, melynek legfontosabb ága a manga, mely már a XVII. században is megjelent. "Tömegiparrá azonban a II. Világháború idején vált. Tezuka teremtette meg az ötvenes években az anime - kultuszt "- mondja Vágvölgyi B. András.