Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A Balaton festőjének munkái Veszprémben

A Balaton festőjének munkái Veszprémben

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 03. 29.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Emlékkiállítás nyílt a "Balaton festőjeként" emlegetett Egry József születésének 125. évfordulóján, pénteken Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeumban; a 30 éven át Badacsonyban alkotó művésznek 52 festménye látható az április 28-ig megtekinthető tárlaton.

Egry Józsefnek utoljára 36 évvel ezelőtt volt gyűjteményes kiállítása Veszprémben - emlékeztette a tárlatnyitó népes közönségét beszédében Éri István nyugalmazott múzeumigazgató. Utalt arra is, hogy 1973-ban nyílt meg Badacsonyban az Egry József Emlékmúzeum, s akkor a művésztársra Bernáth Aurél emlékezett.
Éri István, aki a ,70-es években a Veszprém Megyei Múzeum igazgatója volt, elmondta: meg kellett teremteni az Egry-hagyatékot, ugyanis a nagy festő halálakor hagyaték nem volt. A művész szegénységben halt meg, lakásában mindössze három festmény maradt utána.
Egry József nem tartozott a "futtatott" művészek közé; 1948-ban Kossuth-díjat kapott ugyan, de a Műcsarnok kiállításán egy zsűritag ki akarta selejtezni az Egry-képeket, mondván: azoknak nincs közük a szocialista realizmushoz - mutatott rá Éri István.
Hozzátette: Egry Józsefnek lényegében csak titkon lehettek kiállításai, s csak a magángyűjtők termeiben, lakásaiban lehetett a festményeit megtekinteni. Első gyűjteményes kiállítása 1971-ben volt a Magyar Nemzeti Galériában, ahol 260 képét mutatták be, s azok közül 170 magántulajdonban volt. A nemzeti galériának csupán néhány Egry-képe volt, a keszthelyi múzeumnak három, s a Veszprém megyei múzeumnak is csak tizenhat - jegyezte meg.
Mint mondta, ezután a megyei múzeum kezdte felvásárolni az Egry-alkotásokat, majd létrejött 52 képpel az Egry József Emlékmúzeum Badacsonyban, s a helyzet később még kedvezőbb lett. Ma 260 mű van a badacsonyi múzeum birtokában, viszont több száz Egry-mű "kering", amelyek sajnos katalógusban sem szerepelnek - jegyezte meg Éri István.
Hangsúlyozta, hogy Egry József alkotásainak nagy kultusza van, majd felvetette: mi lenne, ha azok a képek, amelyek Badacsonyban születettek, évről-évre visszakerülnének - ha csak egy nyári szezonra is - az Egry József Emlékmúzeumba.
Sorra kellene venni az Egry-képeket birtokló múzeumokat, gyűjteményeket és magángyűjtőket, jöjjenek el látogatóba oda, ahol azok a festmények létrejöttek - mutatott rá Éri István, utalva arra, hogy a vendégkiállításokkal Egry József emléke előtt tisztelegnének a múzeumok és a gyűjtők.
Hangot adott annak a véleményének is, miszerint nem szerencsés, hogy az Egry-életmű csak az év egyik felében látható Badacsonyban, mert a képek ősztől-tavaszig becsomagolva "várják" a kikeletet a megyei múzeumban. "Annak a híve lennék, ha a gyűjtemény körbejárná az országot, lássák sok helyütt a csodálatos festményeket" - vélekedett a régész, muzeológus, megnyitva a veszprémi Egry József-emlékkiállítást.
A megnyitót követő konferencián N. Mészáros Júlia és Gopcsa Katalin művészettörténészek méltatták Egry József munkásságát, életművét, Czeizel Endre genetikus pedig a festőgéniusz és családja genetikai elemzését ismertette a hallgatósággal.



Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni
  • Az első amerikai űrhajósnő élete Az első amerikai űrhajósnő élete
  • A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep! Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr877825430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard