Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A Balaton festőjének munkái Veszprémben

A Balaton festőjének munkái Veszprémben

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 03. 29.
Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

további bejegyzések a szerzőtől »

Emlékkiállítás nyílt a "Balaton festőjeként" emlegetett Egry József születésének 125. évfordulóján, pénteken Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeumban; a 30 éven át Badacsonyban alkotó művésznek 52 festménye látható az április 28-ig megtekinthető tárlaton.

Egry Józsefnek utoljára 36 évvel ezelőtt volt gyűjteményes kiállítása Veszprémben - emlékeztette a tárlatnyitó népes közönségét beszédében Éri István nyugalmazott múzeumigazgató. Utalt arra is, hogy 1973-ban nyílt meg Badacsonyban az Egry József Emlékmúzeum, s akkor a művésztársra Bernáth Aurél emlékezett.
Éri István, aki a ,70-es években a Veszprém Megyei Múzeum igazgatója volt, elmondta: meg kellett teremteni az Egry-hagyatékot, ugyanis a nagy festő halálakor hagyaték nem volt. A művész szegénységben halt meg, lakásában mindössze három festmény maradt utána.
Egry József nem tartozott a "futtatott" művészek közé; 1948-ban Kossuth-díjat kapott ugyan, de a Műcsarnok kiállításán egy zsűritag ki akarta selejtezni az Egry-képeket, mondván: azoknak nincs közük a szocialista realizmushoz - mutatott rá Éri István.
Hozzátette: Egry Józsefnek lényegében csak titkon lehettek kiállításai, s csak a magángyűjtők termeiben, lakásaiban lehetett a festményeit megtekinteni. Első gyűjteményes kiállítása 1971-ben volt a Magyar Nemzeti Galériában, ahol 260 képét mutatták be, s azok közül 170 magántulajdonban volt. A nemzeti galériának csupán néhány Egry-képe volt, a keszthelyi múzeumnak három, s a Veszprém megyei múzeumnak is csak tizenhat - jegyezte meg.
Mint mondta, ezután a megyei múzeum kezdte felvásárolni az Egry-alkotásokat, majd létrejött 52 képpel az Egry József Emlékmúzeum Badacsonyban, s a helyzet később még kedvezőbb lett. Ma 260 mű van a badacsonyi múzeum birtokában, viszont több száz Egry-mű "kering", amelyek sajnos katalógusban sem szerepelnek - jegyezte meg Éri István.
Hangsúlyozta, hogy Egry József alkotásainak nagy kultusza van, majd felvetette: mi lenne, ha azok a képek, amelyek Badacsonyban születettek, évről-évre visszakerülnének - ha csak egy nyári szezonra is - az Egry József Emlékmúzeumba.
Sorra kellene venni az Egry-képeket birtokló múzeumokat, gyűjteményeket és magángyűjtőket, jöjjenek el látogatóba oda, ahol azok a festmények létrejöttek - mutatott rá Éri István, utalva arra, hogy a vendégkiállításokkal Egry József emléke előtt tisztelegnének a múzeumok és a gyűjtők.
Hangot adott annak a véleményének is, miszerint nem szerencsés, hogy az Egry-életmű csak az év egyik felében látható Badacsonyban, mert a képek ősztől-tavaszig becsomagolva "várják" a kikeletet a megyei múzeumban. "Annak a híve lennék, ha a gyűjtemény körbejárná az országot, lássák sok helyütt a csodálatos festményeket" - vélekedett a régész, muzeológus, megnyitva a veszprémi Egry József-emlékkiállítást.
A megnyitót követő konferencián N. Mészáros Júlia és Gopcsa Katalin művészettörténészek méltatták Egry József munkásságát, életművét, Czeizel Endre genetikus pedig a festőgéniusz és családja genetikai elemzését ismertette a hallgatósággal.



Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
  • Új gasztrokaland a Street Kitchen és az UNICEF együttműködésében Új gasztrokaland a Street Kitchen és az UNICEF együttműködésében
  • „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni
  • Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben
  • Az első amerikai űrhajósnő élete Az első amerikai űrhajósnő élete

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr277825430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard