Függőleges címmel Nádler István festményeiből nyílik kiállítás április 10-én a budapesti Ludwig Múzeumban. Az elmúlt hét év anyagából válogatják azt a körülbelül ötven festményt, amelyet a látogatók június 1-ig tekinthetnek meg.
Nádler István festményein ezt követően megjelentek az élénk, intenzív színek, a narancssárga, a piros, a citromsárga, s szabályos szegmensívek váltják fel a szögletes ábrázolást. Legújabb alkotásain már egyáltalán nincs fekete.
A művész képein a függőleges irány rendkívül fontos, erre utal a tárlat címe is, ugyanis a függőleges vonal fölfelé, az ég felé viszi a tekintetet; az alkotó minden gesztus festése előtt meditál, festményei tibeti szertartászenére és japán tradicionális dobzenére készültek, ezáltal képes teret engedni az ösztönösségnek, s betölteni a médium szerepét, mintegy felsőbb hatalmak akaratát teljesítve.
A tárlatot, a festményeket május 10-én és 24-én maga a művész mutatja meg a közönségnek.
Nádler István 1938-ban született Visegrádon. 1954-58-ban a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult, 1958-63 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1970-ben a Károlyi Alapítvány művésztelepén dolgozott, Vence-ben, 1978-ban a győri szobrász művésztelepen alkotott, majd tanulmányutat tett Nyugat-Németországban és Hollandiában. 1979-ben kilépett a Budapesti Műhelyből. Jelenleg Budapesten és Feketebácson él. Nádler István, az 1960-as évek közepén indult neoavantgárd művészeti mozgalom egyik alapítója 1986-ban Munkácsy-díjban, 2001-ben pedig Kossuth-díjban részesült.
