A világ régészei adnak szerdától randevút Budapesten. A múlt rekonstruálásához vezető úton (On the Road to Reconstructing the Past) című tanácskozás fő témája a számítógépes módszerek régészeti alkalmazása.

A konferencia a CAA (Computer Applications and Quantitative Methods in Archaeology) nemzetközi szervezethez fűződik, amely 1973-ban alakult régészek, örökségvédelmi szakemberek, muzeológusok, matematikusok és informatikusok összefogásával.
Az április 6-ig tartó tanácskozásra öt kontinens 33 országából érkeznek a résztvevők. Jelenleg 270-en regisztráltak a konferenciára, összességében pedig 350 vendégre számítanak. 


A tanácskozás szervezői között szerepel az MTA Régészeti Intézete, az ELTE Régészettudományi Intézete, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Közép-Európai Egyetem (CEU), az Archaeolingua Alapítvány és a Research Institute for Visualisation, Architecture and Archaeology (RIVAA). 

Az esemény fővédnöke Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Vizi E. SZilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
"Ez egy interdiszciplináris téma - informatikai alkalmazások az örökségvédelemben. A különféle nagy ásatások dokumentálásáról, a múzeumi anyagok archiválásáról, nemzeti adatbázisok felállításáról, háromdimenziós tájrekonstrukcióról szól a tanácskozás" - hangsúlyozta Jerem Erzsébet, egyetemi docens, az MTA Régészeti Intézetének tudományos tanácsadója, a szervezőbizottság elnöke, majd  hozzátette, hogy először kapta meg a CAA-tanácskozás rendezési jogát egy volt szocialista ország.
A konferencia meghívott díszelőadója Alonson C. Addison, az UNESCO Igazgatótanácsának különleges tanácsadója, a Berkeley's Center for Design Visualization megalapítója. 

"Előadásában világörökségi székhelyekkel foglalkozik. Ezek túlterheltek a turistáknak köszönhetően, s tönkremennek a levegőszennyezés miatt. Az előadás arról szól, hogy a modern eszközök segítségével mi tehető megóvásuk érdekében. Ide tartozik bizonyos lelőhelyek teljes védelme, amelyek többé nem lesznek majd látogathatók, valamint virtuális múzeumok létrehozása" - emelte ki Jerem Erzsébet.
Raczky Pál, az ELTE Régészeti Intézetének igazgatója, aki a konferencia megnyitó előadását tartja, korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a régészet új kihívásairól beszél majd. 

"A konferencia nem annyira a régészetről szól, mint inkább a leletek tudományos feldolgozásáról, az interdiszciplináris alkalmazásokról, másrészt a magyar régészet gyakorlati fejlődésének egyfajta prezentációja lesz. Azt mutatjuk be, hogy mi történt Magyarországon 1990 és 2008 között, amikor a magyar régészet teljesen átalakult köszönhetően a nagyberuházásokhoz - mindenekelőtt az autópálya-építéshez - kötődő feltárásoknak. Ez egy teljesen újfajta hozzáállást igényelt, újfajta régészetet, amikor nem kis felületen folytak az ásatások, mint korábban, hanem több tíz- illetve százezer négyzetméteres felületeken, s hatalmas, statisztikai mennyiségű lelet került elő" - hangsúlyozta Raczky Pál, aki új kihívásnak nevezte a régészeti emlékek sorsának további alakulását. 

Ismertetése szerint a feltárások során légi és műholdfelvételek készültek, számítógépes alkalmazásokat honosítottak meg, ezeket a módszereket már rutinszerűen alkalmazzák a magyar régészek.
"Amikor az autópálya-építéshez kötődő régészeti feltárások elkezdődtek nem volt idő arra, hogy kitaláljuk a magunk sajátos útját, kénytelenek voltunk az európai szabványokat és eredményeket átvenni. Az lenne jó, ha ezt a folyamatos kommunikációt fenn lehetne tartani" - mondta Raczky Pál. 

Az MTA honlapján szereplő adatok szerint a négynapos találkozón közel húsz szekcióban számolnak be legújabb eredményeikről a meghívott előadók. Emellett hat workshop és négy kerekasztalbeszélgetés, valamint kiállítások egészítik ki a programot. Utóbbiaknak a konferencia nemzetközisége okán a közös európai standardok kialakításában is jelentékeny szerepe lehet.