Egy tavaly júliusi kormánydöntés eredményeként 3,5 milliárd forint európai uniós támogatásban részesülhet a Szépművészeti Múzeum. Ennek köszönhetően mintegy 6000 négyzetméternyi területtel bővülhet az épület.

A jelentős európai múzeumokban már néhány évtizede robbanásszerűen megnőtt a látogatók száma, itthon pedig az utóbbi évek kiállításai mutattak rá arra, hogy egy-egy nagyobb tárlat akár többszázezer érdeklődőt is becsábít a falak közé. 

A múlt század elején tervezett múzeumok épületei  már nem alkalmasak a megváltozott igények kielégítésre, ezért olyan új terekkel szükséges bővíteni azokat, ahol a szükséges új funkciók is helyet kapnak - vélekedik az építész-szakma. Ma már egy modern múzeum elengedhetetlen része egy jó kávézó és étterem, egy színvonalas múzeumi bolt, gyermekfoglalkoztatók, korszerű látogatói információs centrum vagy egy több funkciójú előadóterem. 

E koncepció alaján írták ki a csaknem 3 milliárdos pályázatot a Szépművészeti Múzeum bővítésére.
A térszint alatt építendő látogatóbarát múzeum és turisztikai kiszolgáló portál az intézmény történetének megnyitása óta legnagyobb új fejlesztése.

A földfelszín alatti új épületrésszel olyan terek, funkciók és szolgáltatások (időszaki kiállítótér, gyermekfoglalkoztató, előadóterem, múzeumshop, kávézó, étterem) jöhetnek létre, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen egy nagy európai múzeum. 

Mindez úgy valósulhat meg, hogy eközben a Szépművészeti Múzeum Schikedanz Albert által tervezett épülete továbbra is megőrzi eddigi külső megjelenését. Ugyanakkor a város a turisták által egyik leggyakrabban látogatott terén gyökeresen megváltoznak az oda érkezők fogadásának körülményei. A tervek szerint 2010-re elkészülő, 3,8 milliárd forintos beruházás nem csupán a múzeum bővítését célozza, hanem a főváros egy fontos, új turisztikai központja épül majd a Világörökség részét képező Hősök terén. 

A munkákat Szécsi Zsolt és munkatársai végzik két éve, szakági tervezők bevonásával. A bővítést úgy a hazai, mint a nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel várja. 

Ezért határozott úgy a Múzeum vezetése - egyetértésben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal - hogy a fejlesztésbe a rendelkezésre álló szűk időkorlátok és anyagi keretek ellenére is bevonja az építésztársadalom kiemelkedő képviselőit. 

Mivel folyó tervezési feladatra tervpályázatot kiírni a kamarai szabályzat értelmében nem lehetséges, ezért a két intézmény egy általuk közösen felkért Művészeti
Tanácsadó Testület szakértőinek javaslata alapján tervjavaslatokat kért olyan hazai építészektől, akik munkáikkal korábban már kivívták az építész társadalom elismerését. (A Művészeti Tanácsadó Testület tagjai: elnök dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Virágos Gábor, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat főigazgatója, társelnök: Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke. Tagok: Dávid Ferenc, művészettörténész, Fegyverneky Sándor, országos főépítész, Reimholz Péter, építész.)

A tervjavaslatok 2008. február 4-én érkeztek be. A Művészeti Tanácsadó Testület egyhangúlag Karácsony Tamás személyét és tervjavaslatát ajánlotta bevonásra a további tervezési folyamatba. 

Karácsony Tamás munkája magas színvonalon, építészeti és funkcionális szempontból is kimagasló, egyedi megoldásokat kínál. A tervjavaslat a belső funkcionális kérdésektől a városépítészeti, városképi kérdésekig, az építész-szakma különleges megoldási lehetőségeinek teljes spektrumát felöleli.

Az új épületrésszel kapcsolatos terveket Karácsony Tamás és Szécsi Zsolt közösen gondolja tovább, ugyanakkor a régi épülethez való kapcsolódást és a szükséges átalakítások építészeti megoldásait Mányi István tervezi, így mindhármuk munkájának legértékesebb elemei beépülhetnek a megvalósuló térszint alatti épületrészbe.

A szerződés aláírására előreláthatóan 2008. júliusában kerül sor. A tényleges kivitelezési munkálatok 2009 tavaszán kezdődhetnek meg, a befejezés 2010-re várható. 


Az efféle sajátos múzeumbővítési módszer nem új, a legnyilvánvalóbb példa a Louvre üvegpiramisa, melyet 1989-ben adtak át, de még ma is megosztja a párizsi közvéleményt. 

1983-ban az akkori francia elnök, Francois Mitterand felkérte Ieoh Ming Pei, a neves kínai születésű amerikai építész tervezőirodáját a Louvre kibővítésére és modernizálására, aki korábban a washingtoni National Galleryt is kibővítette. Pei megtervezte az egyiptomi piramisokat idéző, acélból és üvegből alkotott modern építményt. 


A piramis magassága 21 méter, oldalhosszúsága 35 méter, üvegtábláinak száma pedig vitatott, egyes találgatások szerint pont 666 lapból áll, ezt azonban a múzeum határozottan cáfolja, A Da Vinci-kód sikere óta inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az azonban kétségtelen, hogy a párizsi városképbe sok vélemény szerint nem illik, és elcsúfítja környezetét.

Természetesen konvencionálisabb megoldások is léteznek: a British Museum például az udvart fedette be hengeres könyvtárcsarnoka körül. Az építmény 1994 és 2003 között készült el Sir Norman Foster tervei alapján, és speciális üvegszerkezetének köszönhetően London egyik legismertebb kortárs nevezetessége. Foster utólag a washingtoni Smithsonian Intézet bővítésénél is hasonló, fedett csarnok-szerű megoldásban gondolkodott. Hasonlóval próbálkoztak itthon a Budapesti Történeti Múzeum, illetve a gyöngyösi Mátra Múzeum bővítésénél is.