Ötven évig egy innsbrucki pincében pihent és csak egy költözésnek köszönhetően került napvilágra a világhírű Magnum fotóügynökség 1956-as kiállításának anyaga, amely keddtől május 18-ig látható a bécsi Westlicht galériában.
A fotók, amelyek között többek között Robet Capa, Henri Cartier-Bresson, Marc Riboud és Erich Lessing munkái láthatók, eredetileg Az idő arca című tárlat részei voltak. Most Magnum,s First néven került a közönség elé.Christoph Schaden művészettörténész szerint a "fotós humanizmus e dokumentumai" főleg művészettörténeti értékük miatt érdekesek: "kulturális kísérlet volt egy felszabadult világlátásra a második világháború utáni Ausztriában."
A öt évtizeddel ezelőtti kiállítás összeállítói, akinek kilétére a kutatások ellenére egyelőre nem derült fény, szándékosan kihagyták a háborús felvételeket, ugyanakkor ozat a Mahátma Gandhi vezette indiai erőszakmentes mozgalomról készült sorozat látható, valamint az 1950-es évek gondtalan bécsi gyermekeiről készült sorozat is.
Külön érdekesség Jean Marquis magyarországi riportja, amelyet még az 1956-os forradalom előtt készített, és amely Schaden szerint "a fotográfia bátor áttörése volt a vasfüggöny túloldalára".
Valamennyi, A4-es formátumban megőrzött fekete-fehér felvétel tökéletes állapotban volt,amikor az innsbrucki francia intézet munkatársai költözés közben megtalálták azokat az épület pincéjében. Ez volt az egyik első nagy vándorkiállítása az 1947-ben Capa, Cartier-Bresson és David Seymour által
"Ha ma kellene kiválasztanom tíz képet abból a sorozatból, más szempontok szerint válogatnék. Az egészben nem a képek minősége a legszórakoztatóbb, nem is az, hogy egy pincében találták meg őket, hanem az, ahogyan 50 évvel ezelőtt nyolc fotós a maga korát látta" - nyilatkozta a ma 85 éves Lessing, aki később az 1956-os magyarországi eseményekről készült fotóival, valamint Herbert von Karajan karmester portréival vált világhírűvé. Lessing szerint a mai korról aligha lehet majd ilyen "égből pottyant ajándékot" találni, mivel a digitális fényképezés korában a fotósok rendszerint azonnal törlik a gép memóriából a fel nem használt képeket, így félő, hogy az utókor megfelelő dokumentáció híján marad.
