Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Százharminc éve halt meg Heckenast Gusztáv

Százharminc éve halt meg Heckenast Gusztáv

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 04. 08.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

"Heckenast volt az a magyar kiadó, akinek eszméi voltak. Messze előre tudott látni, s arra, amit előre látott, vállalkozni, abba befektetni" - jellemezte Jókai Mór Heckenast Gusztáv könyvkereskedőt, könyvkiadót és nyomdatulajdonost, aki százharminc éve, 1878. április 10-én halt meg.

Bár számtalan irodalomtörténeti és könyvtörténeti érdekesség kapcsolódik személyéhez, neve mégis az 1848. március 15-i forradalom kapcsán került be a köztudatba: Landererrel közös nyomdájában láttak napvilágot a szabad sajtó első termékei, a Nemzeti dal és a Tizenkét pont.


Heckenast pályája kezdetén nem törekedett könyvkiadói babérokra. 1811. szeptember 2-án született egy kassai német evangélikus lelkész fiaként. 

Iskoláit Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi körülményei miatt fel kellett hagynia a tanulással és fűszerkereskedőnek állt. 

1826-ban költözött Budapestre és elhatározta, valami érdekesebb foglalkozás után néz. Wigand Ottó könyvkereskedőnél helyezkedett el, s olyan kitűnő szakmai gyakorlatra tett szert, hogy amikor hat év múlva Wigand Lipcsébe költözött, megvásárolta és felvirágoztatta üzletét. Bár műveltsége és a családi hagyományai révén erősen kötődött a német kultúrához, óriási munkát végzett a magyar irodalom terjesztésében. 

Üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz jórészt elpusztította, ekkor magyar írók siettek a segítségére a Budapesti árvízkönyv című kiadvány jövedelmével, külföldi kollégái pedig elengedték tartozásait. 

Heckenast egy év elteltével hatalmas vállalkozásba kezdett és európai viszonylatban is gazdag, nyolcezer kötetes kölcsönkönyvtárat nyitott. 1840-1842-ben Bibliographiai Értesítő címmel ő adta ki az első havonta megjelenő hazai könyvészeti szaklapot. 1840-ben társult a dinamikus, de eladósodott Landerer Lajos nyomdásszal, cégük ettől kezdve 1863-ig a Landerer és Heckenast nevet viselte. Legfontosabb kiadványuk az ötezer előfizetővel, de annál nagyobb befolyással és hatással rendelkező Pesti Hírlap volt, melyet Kossuth Lajos szerkesztett. 

1848 márciusában az üzlettársak már értesültek Petőfiék terveiről, Landerer 14-én papírt készíttetett elő s meghagyta munkásainak, hogy pontosan, gondosan dolgozzanak. Másnap, amikor a tömeg élén érkező márciusi ifjak a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatását követelték, Landerer "engedett az erőszaknak", sőt súgva maga is segítette a szabad sajtó első termékeinek létrejöttét. 

Landerer ezután hiába záratta be magát irodájába, a szabadságharc leverése után bujdosnia kellett és később sem vehetett részt a cég irányításában. 

Heckenast egyedül vezette a nyomdát, amely Landerer 1854-ben bekövetkezett halála után az ő tulajdonába ment át. Kiadói tevékenysége 1860 után bontakozott ki igazán: ő jelentette meg a kortárs nagy magyar írók műveit, s 1854-ben indította útjára a híres Vasárnapi Újságot. 

Heckenast 1873-ban eladta vállalatát a Franklin Társulatnak, amely a következő hetven évben meghatározó szerepet játszott a magyar könyvkiadásban. A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem történetének nagy egyénisége 1878. április 10-én halt meg Pozsonyban.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr837826068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard