Száz méter magas Krisztus-szobrot akar felállítani a Szolovki-szigeteken Zurab Cereteli orosz szobrász. Összehasonlításként: Cereteli műve majd háromszor akkora lenne, mint a Rio de Janeiróban álló híres Krisztus-szobor, és Vera Muhina a Moszfilm jelképeként világhírűvé vált, sarló-kalapácsos Munkás és kolhozparasztnő szobra négyszer férne bele.
A Fehér-tengeri Szolovki-szigeteken (Szoloveckij-szigetek) a XV. században kolostor épült, de a hat sziget főleg arról vált ismertté, hogy az 1920-as évek elején itt alakították ki a Szolovki különleges rendeltetésű tábort, a Gulag egyik első kényszermunka-táborát, ahová főleg politikai elítéltek, de gyakran ítélet nélkül „a rendszer ellenségei” kerültek, és sokan közülük itt is haltak meg. A tábor 1939-ig állt fenn.
Cereteli terveit még meg sem mutatta senkinek, de maga az ötlet is felzúdulást váltott ki. Arszenyij Roginszkij, a Memorial közösség elnöke szerint egy ilyen szobor tönkretenné a Szolovki szigetek egész képét, s emellett alighanem az UNESCO sem járulna hozzá, amely jelentős műemlékként tartja számon a ma már újra működő kolostort.
A Moszkvai patriarkátus szerint a tervet feltétlenül széles körű társadalmi vitára kell bocsátani, s legelső sorban a Szolovki-kolostor szerzeteseivel kell megbeszélni.
A Komszomolszkaja Pravda című lap vitriolosan megállapította: a jelek szerint Cereteli alkotásainak a szárazföldön már nincs elég hely, elérkezett a szigetek ideje. Az erősen vitatott művész alkotásai első sorban Moszkvát árasztották el eddig, nem utolsó sorban Jurij Luzskov főpolgármester ízlésének és barátságának köszönhetően: még a legutóbb megnyílt metróállomáson is akad Cereteli mű néhány igen cirkalmas ülőpad képében. A Cereteli-szobrok kevéssé népszerű voltát jelzi, hogy a minap egy modern galéria gyűjtést indított eltávolításukra...
