Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Az igaz, nem csak a valódi - a színpadon is

Az igaz, nem csak a valódi - a színpadon is

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 04. 15.
„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

további bejegyzések a szerzőtől »

Szerdán mutatja be a Nemzeti Színház A varázsló kertje című, Csáth Géza életéről szóló dokumentumdrámát; Elek Szilvia darabja a tragikus sorsú orvos, író és unokatestvére, Kosztolányi Dezső művei alapján készült, de felhasználták hozzá Csáth Géza képzőművészeti alkotásait és máig kiadatlan zeneműveit is.

Csáth Géza
Csáth Géza csodálatos életművet hagyott hátra, ritka az ilyen szubjektív, mély és őszinte beszámoló az ember lelkében zajló folyamatokról. Talán csak József Attilát tudnám hozzá hasonlítani - fogalmazott a darab főhőséről Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója, az előadás egyik rendezője a darabról tartott hétfői budapesti tájékoztatón. Hozzátette, régóta foglalkoztatja a híres verssor színházra való alkalmazása: "az igazat mondd, ne csak a valódit".

"Az igaz, az szikárabb, meg kell találni hozzá azokat a belső tartalmakat, amelyek a színészből is előhívják a megfelelő képeket. Ebben a főszereplő, a fiatal Miklós Marcell nagyszerű partner volt, nemcsak szépen mondja a szövegeket, hanem a szerző által átélt emóciót is közvetíteni tudja" - beszélt a munkafolyamatról Jordán Tamás.

Elek Szilvia szerző, a darab másik rendezője kifejtette: az előadás több rétegből áll, célja, hogy Csáth Gézát ne csak furcsa, elvont novellák írójaként ábrázolja, hanem megmutassa a művek mögött álló ember tragédiáját, a szorongást, a kétségeket, a morfinizmust és az ezzel járó szenvedést. Kiemelte: kevesen tudják Csáth Gézáról, hogy fiatal kora óta számos zeneművet komponált, de képzőművészként is rendkívül tehetséges volt, kiváló festő lehetett volna belőle.

Az előadás szakértője és darab egyik szereplője, Danics Zoltán pszichiáter felidézte: Csáth Géza nemcsak pszichiáter volt, hanem az ember bensőjében rejtőző dolgokat is képes volt megjeleníteni, egyszerre tudományosan és művészien. "Számomra az ő életműve egy olyan művészről szól, aki egész életében küszködött isten adta tehetségével és a szorongásai által okozott morfinizmussal" - fogalmazott a pszichiáter.

Elek Szilvia

A darab főbb szerepeit Miklós Marcell, Bródy Norbert, Elek Szilvia, Eke Angéla és Danics Zoltán játsszák. A Csáth Géza által írt zenei betétek előadói többek között Kiss Tivadar énekművész, Gáspár Kornélia fuvolaművész, Szűts Péter hegedűművész, Elek Szilvia zongoraművész, a genfi konzervatórium vonósnégyese, valamint a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei. A filmbejátszásokat Csabai Attila készítette, a díszlet és a jelmezek Vladár Csaba munkái.

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József 1887-ben született Szabadkán; Kosztolányi Dezső unokaöccse volt. Miután sikertelenül felvételizett a Zeneakadémiára, orvosi oklevelet szerzett Budapesten 1909-ben. Csáth Géza amellett, hogy különböző művészeti ágakban - irodalom, festészet, zene - alkotott, pszichiáterként a freudi pszichoanalízis egyik hazai úttörője volt. 1908-tól a Nyugat is közölte írásait, emellett orvosi praxist folytatott.

Kíváncsisága és labilis lelkiállapota morfinistává tette, szenvedélyéről nem tudott leszokni. Jelentős Janika című tragikomédiája, A varázsló kertje (1908) és Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909) című kötete. Zenekritikusként Bartók Béla és Kodály Zoltán első méltatói közé tartozott, kiemelkedő Puccini-tanulmánya és Wagner-méltatása. 1919-ben a bajai kórház elmeosztályán kezelték, ahonnan megszökött, megölte feleségét, s öngyilkosságot kísérelt meg. Ekkor még megmentették, de a kórházból megszökött, és amikor elfogták, megmérgezte magát.

Csáth Géza művei alapján készült Szász János Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című filmje is, amely négy díjat kapott a tavalyi, 38. Magyar Filmszemlén. Az elmebeteg nő naplója - Az elmebetegségek psychikus mechanizmusa címmel - nem irodalmi alkotásként, hanem a magyar orvosi szakirodalom egyik korszakalkotó alapműveként jelent meg 1912-ben. Az 1908-ban született Ópium című rövid novelláját a Nyugat című folyóirat publikálta 1909-ben.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Nemzeti Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Nagypolgári svindlik Nagypolgári svindlik
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr897826324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard