Április 25-én lesz hatvan éves Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész.

Budapesten született, eredeti vezetékneve Kócza, melyetr később megváltoztatott.

A művészetek iránti vonzalmat a családból hozta, hiszen nagyapja vándorszínész, édesapja kőfaragó-szobrász volt. Képzőművésznek készült, de miután bekerült egy amatőr színjátszó csoportba, megváltoztatta elhatározását.

Érettségi után a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahova hatodszorra vették csak fel. Ebben az időszakban dolgozott raktárosként, két évig statisztaként a Nemzeti Színház stúdiójában, majd segédszínészként Kecskeméten.


1976-ban, a diploma után a  Nemzeti Színház társulatához került, de pár hónap múlva visszatért Kecskemétre.

A budapesti Várszínházba Ruszt József hívta 1978-ban, majd annak megszűnte után a Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm) szerződött. Tagja volt a József Attila Színház (1983-tól), a Radnóti Miklós Színház (1989-től), a Veszprémi Petőfi Színház (1990-től), a Pécsi Nemzeti Színház (1994-től), a Szegedi Nemzeti Színház (1996-tól) társulatának, majd szabadúszóként dolgozott.

2003-tól ismét a József Attila Színház tagja. Színpadon sikerrel alakította Kis Jánost (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Malvoliót (Shakespeare: Vízkereszt), Asztrov doktort (Csehov: Ványa bácsi), III. Richárdot (Shakespeare). Jelenleg az Othello Gyulaházán című komédiában, a Kaviárban, Az aranycsapatban és az 1993-ban bemutatott Sose halunk meg című film zenés színpadi változatában látható.

A filmszerepek is hamar megtalálták. Kamera elé először a Vörös rekviemben állt, még főiskolás korában; attól kezdve előfordult, hogy évente több filmben is játszott. Megkeresték külföldi rendezők is, játszott a Zöld madár című német és a Forró ősz című osztrák filmben. Közel egy évet töltött az Egyesült Államokban, ahova eredetileg Szabó István Bizalom című, Oscar-díjra is jelölt filmjének bemutatójára érkezett, amelynek főszerepét játszotta.

Amerikai tartózkodása idején műszaki rajzolóként dolgozott és részt vett egy New-York-i magániskola színielőadásain. Végül, noha több színházi ügynökség is megkereste, hazajött.

Az elmúlt évtizedekben több, mint húsz játékfilm és közel félszáz tévéprodukció (Amerikai cigaretta, Mephisto, Egymásra nézve, Redl ezredes, Csók, Anyu, Hajnali háztetők, Eldorádó, A legényanya, Roncsfilm, A napfény íze, A szivárvány harcosa, A temetetlen halott, A Nap utcai fiúk) fő- és mellékszereplője volt.

A magyar-francia koprodukciós Simon mágus címszerepéért elnyerte a legjobb színészi alakításnak járó díjat az Archacon Női Rendezők Fesztiválján, a mexikói Mazatlánban tartott és a Corato filmfesztiválon, és ő lett a legjobb férfi főszereplő a 30. Magyar Filmszemlén.

A színpadot és a filmvásznat is uralni képes egyéniség, aki mulatságos, felelőtlen alakok megformálásától kezdve a mélyen tragikus, súlyos szerepekig mindenben hiteles alakítást nyújt. Munkásságát Jászai Mari-díjjal (1980), Kossuth-díjjal (1994) és számos szakmai kitüntetéssel is elismerték, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.