A zenetanulás a gyermekeknél erősítheti a jobb és a bal agyfélteke közötti kapcsolatot, csak rendszeres gyakorlás esetén - számoltak be amerikai tudósok a Kognitív Idegtudományi Társaság éves konferenciáján.

A Gottfried Schlaug agykutató által irányított vizsgálat még 1995-ben kimutatta, hogy professzionális zenészek esetében, akik hétéves koruk előtt kezdtek el játszani valamilyen hangszeren, általában megvastagodott az agy úgynevezett kéregteste (corpus callosum), amely információs szupersztrádaként funkcionál a két agyfélteke között.
 
Schlaug és kollégái a corpus callosum megvastagodását azzal indolják, hogy a zenetanulás révén megszaporodnak az idegsejtek közötti kapcsolatok. 


A szkeptikusok szerint a tehetséges zenészek esetében ab ovo más lehet az agy struktúrája, már induláskor kifejlettebb kéregtesttel rendelkeznek.
 
Gottfried Schlaug 31 gyereken készítettek vizsgálatokat. A kutatók elvégezték a gyerekek agyának részletes mágnesesrezonancia-vizsgálatát 6 éves korukban, majd három évvel később. 

Az eredeti csoportból hat gyermek rendszeresen gyakorolt: a két vizsgálat között eltelt három év alatt hetente legkevesebb 2,5 órát szenteltek a zenének.

Náluk a kéregtest azon része, amely a két agyfélteke mozgástervező régióit kötötte össze, körülbelül 25 százalékkal növekedett az agy átlagos térfogatához képest. 

Azoknál a gyerekeknél, akik hetente egy vagy maximum két órát gyakoroltak, valamint akik felhagytak a zenetanulással, nem mutatták ki ezt a növekedést. Az összes gyerek "kétkezes" hangszeren, például zongorán vagy hegedűn játszott. 

A sokat gyakorló gyerekek esetében javult a két kéz mozgáskoordinációja is. A továbbiakban a kutatók azt vizsgálják, hogy a zenei tanulmányok befolyásolják-e a gyerekek memóriáját, vagy vitakészségét.