A könyvkiadás kínai és magyarországi helyzetéről, a együttműködési lehetőségekről tárgyaltak a két ország könyvpiaci szakemberei a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál második napján, pénteken.
A könyvkiadás kínai és magyarországi helyzetéről, a együttműködési lehetőségekről tárgyaltak a két ország könyvpiaci szakemberei a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál második napján, pénteken.A Könyvfesztivál alkalmából Budapestre érkezett az állami tanács sajtó- és kiadványosztályának vezetője, a sajtó- és könyvkiadói főhivatal vezetője és a sanghaji könyvkiadói vállalat képviselője is. A magyar könyvkiadói szakma részéről a Kossuth Kiadó, az Európa Könyvkiadó, a Vince Kiadó, az Akadémiai Kiadó és a Balassi Kiadó vezetői diskuráltak.
Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó igazgatója megfogalmazása szerint Dávid és Góliát (azaz e két ország) most nem harcra készül, hanem barátkozásra.
Kocsis elmondta, Magyarországban 500-600 kiadóvállalat működik, amelyek évente összesen 400 millió dollárnyi forgalmat produkálva 13 ezer új címet jelentetnek meg, a kiadott példányszám pedig évente eléri a 43 milliót.
A szakmában a legnagyob gond az, hogy a nagy könyvkereskedői láncok bizományban veszik át a kiadóktól a köteteket.
Kocsis szerint a magyar szépirodalom külföldi és tengerentúli jelenléte az utóbbi években látványosan növekszik, és megemlítette, hogy a magyar cégek sok könyv nyomtatását Kínában végzik.
A kínai sajtó- és könyvkiadói főhivatal vezetője elmondta: a kínai emberek elsősorban Petőfi Sándor, Liszt Ferenc és Kertész Imre műveit ismerik.
Kínában a könyvkiadás területén összesen 579 vállalat működik, akik hatvanezer embert foglalkoztatnak, vagyonuk pedig 2006-ban elérte a 7,5 milliárd dollárt.
A könyvkiadás területén dolgozni presztízst és megbecsülést jelent, így a fiatalok szívesen helyezkednek el ezen a területen.
2007-ben 274 ezer könyvet adtak ki, köztük több mint 137 ezer új cím jelent meg, az összpéldányszám pedig elérte a 6,6 milliárdot. Az éves, 8,6 milliárd dolláros forgalom legnagyobb részét a tankönyvek teszik ki, a külföldi kötetek száma növekszik, 41 országból származó könyveket adtak ki, a külföldi szerzői jogok száma elérte a tízezret, míg 2050 kínai szerzői jogot adtak külföldre, az elmúlt években pedig összesen hatvan magyar kötetet fordítottak le.
A kínai állam nagy hangsúlyt fektet az olvasásösztönzésre elsősorban a fiatalok és a vidéki emberek körében.
