Május 12-én lesz 75 éves Andrej Andrejevics Voznyeszenszkij, a szovjet korszak költészetének legmeghatározóbb alakja, az első költő, akinek százezres példányszámban jelent meg verseskötete és aki az első orosz rockopera szövegét írta.

Első verseit már tizennégy éves korában elküldte Borisz Paszternaknak, aki ettől kezdve első számú olvasója, s egyben mentora is lett. A fiatal Voznyeszenkijt ritka mesterségbeli virtuozitás jellemezte, a művészi kísérletezés, a műfajok és művészeti ágak közötti határok ledöntése, a hangzás és a vizualitás nyelvi lehetőségeinek kiaknázása lelkesítette.

1958-ban a Parabola című kötetében megjelent Mesterek poémája egy csapásra ismertté tette. 1961-ben az Egyesült Államokban tett körútjának akkora sikere volt, hogy amikor évekkel később Ronald Reagan elnök a Szovjetunióba látogatott, magánprogramjai egyikén Voznyeszenszkijt kívánta felkeresni otthonában.

A szabadszájú, szokatlan, meghökkentő stílusú költő nyilvános fellépéseinek a hatvanas évek elején hatalmas sikere volt a moszkvai Politechnikai Főiskolán. Korabeli kultúrpolitikai botrányok hősévé avatták.

Amikor 1963-ban Hruscsov nyilvánosan kifakadt az avantgárd művészek ellen, Voznyeszenszkijt is gyakran emlegette beszédében. A pártfőtitkár nyugati kémnek nevezte, és felszólította, hogy hagyja el az országot. Nem kis bátorságra vallott, hogy Voznyeszenszkij a költészet védelmére kelt és hazájában maradt, de Hruscsov is bocsánatot kért a költőtől, igaz, csak bukása után.

1970-ben megjelent A hang árnyéka című verseskötete, amelyben az akusztikus, előadásra szánt, színpadi költői szótól a vizuális költészet, a képvers felé fordult. Egész művészete a szó vizualizálásának jegyében alakult át, ezt a Pillantás (1972) és az Üvegfestészet mestere (1976) című kötetei is jelzik.

Költészetét a műfaji kísérletek is jellemzik: 1975-ben groteszk műfajtravesztiát írt Treffdáma. Op-opera-krimi civil felvonásokban, jelenetekben, ikonokban címmel. 1982-ben ő írta a nagy sikerű rockopera, a Juno és Avosz szövegét és tett kirándulást a könnyűzene területére is: ő írta a szovjet korszakban hihetetlenül népszerű Alla Pugacsova Millió rózsaszál című slágerének szövegét.

Voznyeszenszkij a szovjet-orosz irodalom egyik legnagyobb formakultúrával rendelkező költője, akinek nyelvi-formai kíséleteiről Nyugaton disszertációk szóltak. Lírája tér- és időbeli asszociációkra épül, jellemzője a gondolatiság és az érzelem, a térbeli látás és a mesterségbeli virtuozitás. Nemzedéktársaival ellentétben sosem akart a tömegek költője lenni, de így is a szovjet korszak költészetének egyik legmeghatározóbb egyénisége lett.