Lajos György Árnyék nélkül és Pap Gyula fotográfiái címmel két kiállítás nyílik csütörtökön a Mai Manó Házban Budapesten. A tárlat tulajdonképpen egy emlékkiállítás, a tavaly elhunyt fotós 15-16 fotográfiáját vonultatja fel.

Bánkuti András, az Árnyék nélkül című tárlat kurátora az MTI-nek elmondta: azért rendezik egyszerre a két kiállítást, mert így nagyobb az esélye annak, hogy a látogatók mindkét tárlatot megnézik, s a különböző fotográfiai irányzatok alkotásait megtekintve véleményt alakítanak ki. A kurátor hozzátette: a jövőben is úgy tervezik, hogy két tárlatot nyitnak egyszerre, példaként említette Szilágyi Lenke és a BKV-kiállítás megnyitóját a következő hónapban.

A Magyar Fotográfusok Házában nyíló Lajos György-tárlat tulajdonképpen egy emlékkiállítás, a tavaly elhunyt fotós 15-16 fotográfiáját vonultatja fel - mondta Bánkuti András. A tárlaton megtekinthető fekete-fehér fotókon látható többek között, amint 1963-ban mozdonyt javítanak, a házépítők ebédelnek, megelevenedik Balázs János festő salgótarjáni udvara 1974-ben, s a Margit híd esti fényben 1959-ben.

Lajos György az MTI fotóriportere volt, 1934-ben született Budapesten. 1953-tól a Magyar Fotó, majd jogutódja, a Magyar Távirati Iroda fotószerkesztőségének munkatársa volt 1990-es nyugdíjba vonulásáig. Tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének.

Pap Gyula (1899-1983) festő, grafikus, formatervező fémművész és fotográfus halálának 25. évfordulója alkalmából több mint száz fényképet, két festményt, könyveket, dokumentumokat mutat be a tárlat - mondta el Bánkuti András.
Az Álom, az Önarckép kettős expozícióval, Fémtányér fényreflexekkel, vagy a képzőművészeti főiskolások dunai hajókirándulása szerepel témaként egyebek mellett a kiállított anyagban.

Pap Gyula 1920-ban, a háború után az első magyar volt, aki felvételt nyert az 1919-ben alapított weimari Bauhausba, melynek közössége a legutolsó Európában kialakult művészeti stílust alkotta meg. Első, Bauhaus-stílust előkészítő fotóit 1924-ben készítette a Bánátban. Itt keletkeztek a később elterjedt szociofotókat megelőző "szociografikus" képei, melyeken az ekkor már Romániához tartozó Temesvár különféle nemzetiségű, egyszerű embereiről készített fényképeket: magyarokról, románokról, svábokról, letelepült és vándor cigányokról.