Szenzációsnak nevezhető könyvritkaság jutott a Veszprém Megyei Levéltár birtokába: előkerült a veszprémi káptalan 1635-1653 közötti időszakra vonatkozó úgynevezett hiteleshelyi jegyzőkönyve, amelynek több mint ezer oldalán ötszáz ügyirat található.
A káptalani hivatalok évszázadokon át úgynevezett hiteleshelyekként működtek, az ott pecséttel ellátott oklevelek - például adásvételi okiratok, végrendeletek - számítottak hivatalosnak. Hermann István tájékoztatott arról is, hogy szerdán a levéltárban kiállítást is nyitnak az intézmény teljes hiteleshelyi iratanyagából.
Jakab Réka, a levéltár osztályvezetője az MTI-nek elmondta: éppen ennek a 18 évnek a hiteleshelyi jegyzőkönyvei hiányoztak a levéltárból, a felfedezés tehát hiánypótló és rendkívüli eredmény. Rámutatott arra, hogy a török hódoltság időszakában a veszprémi káptalan nem létezett, s csak 1635-től végeztek ismét hiteleshelyi tevékenységet. A káptalani jegyzőkönyveket 64 kötetben gyűjtötték össze, s ebből 63 a birtokában is volt a levéltárnak, ám éppen az első 18 év iratanyaga hiányzott - tájékoztatott az osztályvezető.
Ismertetése szerint a csaknem 20 évet felölelő irattömegben zömmel ingatlanok adásvételéről, birtokba adásról, végrendeletekről, panaszok kivizsgálásáról és tanúkihallgatásokról szóló jegyzőkönyvek találhatóak. A könyv kuriózum, mert abban az időben, a török hódoltság utolsó évtizedeiben a vasvári mellett csak a veszprémi káptalan működött az országban - tette hozzá a levéltári szakember.
Hangsúlyozta azt is, hogy a hiteleshelyi jegyzőkönyv-kötet, amelyet annak idején "felvallási jegyzőkönyvnek" hívtak, rendkívüli segítséget ad "a veszprémi vár török uralom alóli felszabadulását követő időszak tudományos kutatásához". Jakab Réka utalt arra is, hogy az ezer oldalt is meghaladó könyvritkaságot restaurálni kell, ez legalább egymillió forintba kerül majd.
