Egy horrorfilm elkészítéséhez a fantázián és a szerencsén kívül egyéb tényezők is szükségesek, ám ha nincs pénz, nincs színész, vagy akár jó sminkes (ami alap egy horrorfilmnél), még nincs veszve minden: készítsünk egyszerűen B-Movie-t! És bár a hollywoodi filmiparban a mai napig tucatnyi horror születik, az álomgyár már nem kizárólagos uralkodó ezen a téren, hiszen Bollywoodtól kezdve Dél-Afrikáig sorra gyártják a rohadó arcú, büdös, gonosz zombik főszereplésével létrehozott filmeket. Még a magyarok is.

Muszáj Amerikával kezdenünk, hiszen biztos vagyok benne, hogy fél perc alatt legalább három olyan 70-es, 80-as évekbeli film is eszébe jut az igen tisztelt olvasónak, amelynek meghatározó jelenetei bevésődtek az agyunkba a hollywoodi vérfürdőből. Ugye, ugye, az a rettenetes láncfűrész?

A splatter-film, az igazi, vérben tocsogó kommersz műfaja a gyakorta „főzombiológusként” emlegetett George A. Romero híres-hírhedt filmjével, Az Élőhalottak éjszakájával született meg 1968-ban, melyben amatőr szereplők gyilkolásztak. Ezután pedig megindult a lavina: jött a Holtak hajnala, a Holtak napja, Romero pedig kiérdemelte magának a zombik királya titulust.

A hetvenes években belehúztak a horrorfilm-készítők, és tabukat döntögettek le: a rendezők már nemcsak fröcsögő vérrel próbáltak hatást elérni, hanem már odafigyeltek apróbb részletekre is, így a hangulatra, karakterekre és történetre: Így jött képbe az azóta igen kedvelt vallásos tartalom, mikor a Sátán és az Isten küzd meg egymással egy halandó lelkéért például. Az Ördögűzőbe rengeteg pénzt öltek: ez volt az első mega-költségvetésű hollywoodi horrorfilm, és nem váratott sokat magára a siker sem, a film szinte azonnal behozta az árát.

Ezután a Richard Donner által megrendezett Omen sorozatot kezdték el gyártani, szintén nem kisebb kasszasikerrel. És meg kell emlékeznünk Polanski Rosemary's Babyjéről is.

A nyolcvanas években aztán tömeggyártás indult Amerikában a horrorfilmeket illetően. Ebben az időszakban lettek divatosak a láncfűrészes, tini-gyilkos történetek: A Halloween, a Péntek 13, a Gonosz halott vagy A texasi láncfűrészes mészárlás és a Rémálom az Elm utcában sorozatok. Ezek mellett szép számmal születtek remake-ek is (mint például a Dolog, ami bizony egy 50-es évekbeli film, a remake-t John Carpenter készítette)

Rémület határok nélkül

Eközben persze Európában, Afrikában, Ázsiában is készültek és a mai napig készülnek horrorfilmek, kisebb-nagyobb sikerrel. Ezekből szemezgetett a Ludwig Múzeum, ahol január óta folyamatosan vetítik a földgömb legkülönbözőbb égtájainak B - kategóriás, bizarr horrorjait. A mainstreamtől igen távol eső filmek a Rémület határok nélkül című sorozatban látható: Buddhista pokol, vudu-szertartások, hullaház és rémület a spanyoloktól a görögökig.

„Ezeket a filmeket leginkább azért nem láthattuk eddig, mert vagy el sem jutottak a magyar forgalmazásig, vagy csak nemrégiben rekonstruálták őket. Ezek mind avantgarde, underground, experimentális kultfilmek”, mondja a Kultúrpartnak Sőrés Zsolt, aki szintén experimentális zenész, zeneszerző, író, művész, és a vetítéssorozatban levetített filmek összeállítója.

„Számomra az egyik kedvenc Paul Morissey filmje, a Blood for Dracula, azaz Vér Drakulának, vagy Robin Hardy: The Wicker Man/ A vesszőből font ember című alkotása. Új filmeket is bemutatunk. Ilyen új film Karim Hussain filmje is, a Szép
Szörnyeteg”.


Az író kiemelte Nikosz Nikolaidisz rendezőt is. A „Singapore sling: A férfi, aki egy halottat szeretett” című filmjét vetítettük le. Ez az első olyan Nikolaidisz-film, ami nemzetközi forgalmazásban megjelent. A rendező tavaly szeptemberben halt meg, pár hónappal saját retrospektív vetítése előtt. Ezért is nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Thessaloniki Filmfesztivál után mi vetítjük e filmet először”- mondja Sőrés.

A sorozatban május 23-án, pénteken 18 órakor vetítik Carlos Batts American Gothic című filmjét. A kult-fotográfus újragondolta Grant Wood híres festményét e sötét világot tükröző filmjében. Az eredeti mestermű az „amerikai élet” szatirikus felfogása. „ Batts nemcsak fotós, hanem egyben video-művész is, az American Gothic –ot album formájában is publikálta. Ez egy függetlenfilm, ami egyben Grant Woodnak is emléket állít, hiszen a festő 1930-ban festette meg festményét, majd utána soha többet nem vett ecsetet a kezébe”- mondja Sőrés Zsolt.


Batts vizuálisan lenyűgöző, nyugtalanító képsorokkal megtűzdelt mozgófilmjének anakronisztikus stílusa összekeveri a sötét birodalmak világát a szépség művészetével. Az American Gothic egy szürreális és gótikus világot tár elénk. Mindehhez pedig képzeljük még hozzá Marylin Manson világát és David Lynch Radírfejét, gótikus- indusztriál- thrash-metal zenei egyveleggel.

Ugyancsak május 23-án, majd később, júniusban vetítik Nacho Cerdá spanyol rendező filmjeit is. Cerdá az 1994-es Aftermath című filmjével vált ismertté. A mozi a nekrofíliát mutatja be. “Cerdá Halál-trilógiájából mutatjuk be mind a három filmet, melyeken 8 évig dolgozott. Az Aftermath című filmet, mely egy radikális, de egyben egy remek költői mű is, soha semmilyen televízió csatorna nem vette át”, mondja Sőrés Zsolt.

„Szerettem volna egy olyan filmet készíteni, amely a boncolásról és a halálról szól", mondta a rendező egy interjúban az Aftermath-ról. Elbűvölt az orvostudomány, és az orvosok. Egy doktornő segített is a film elkészítésében, akivel forgatás előtt sokat beszélgettem, és aki később beavatott a boncolás világába. Olyannyira, hogy meghívott egy igazi két órás boncolásra is. A tetem mellett 1 méterre álltam végig… Megmondom őszintén, le kellett ülnöm, a kezem remegett és szédültem a látványtól”, fogalmazott a spanyol rendező.



A filmet egy hullaházban forgatták. „Pénz nem volt arra, hogy külön stúdióban rendezkedjünk be díszletekkel, és egyébként is szerettem volna minél valóságosabb képet festeni a dologról. Másrészt pedig általában a filmek forgatókönyveit igyekszem az adott helyszínek alapján megírni.”

Cedrá a filmben tehát valódi tetemeket használt. Persze akadtak kivételek: „Természetesen szükségünk volt egy-két „ál-testekre” is, és egy olyan személyre, aki annyira csontos és vékony, mintha csak egy zombi lenne. A színész, akit találtam a szerepre, nagyon ügyes volt. Nagyon kemény forgatási napokat élt meg velünk, hiszen végig meztelenül kellett feküdnie egy jéghideg hordágyon. Nem hiszem, hogy túl kényelmes volt. Nagyon jól játszott, száz dollárt fizettem neki ezért.”

B-Movies díjak

A B- filmeket, az alacsony költségvetést és a magasan szárnyaló képzeletet évente megünneplik New Yorkban, Syracuse- ban. A 2008-as gála októberben kerül megrendezésre a Palace Theatre-ben.

A 2007-es év is szép eredményeket termelt a B-filmek készítőinek. Így tavaly díjat kapott a legjobb dokumentumfilm, a legjobb rövidfilm, a legjobb rendezés, legjobb design, legjobb smink, legjobb digitális effekt, legjobb zene, legjobb kép, színész, mellékszereplő, és a legjobb író is.

A legjobb rendezésért Phil Messerer: Thicker Than Water-The Vampire Diaries Part 1. című filmje, míg a legjobb filmért Jeff Leroy: "Werewolf in a Women's Prison" című filmje zsebelte be a díjakat.

Magyar low-budget

A magyar filmipar is termékenynek mondható az alacsony költségvetésű horror-filmeket illetően.

1977-ben elkészült a Defekt című horrorfilm Márkus László és Kern András főszereplésével. A Fazekas Lajos rendezte filmben magányosan autózó nők tűnnek el sorra. A fiatal és lelkes nyomozó (Kern András) természetesen megoldja a rejtélyt.

Évekkel később tűnt fel egy fiatalokból álló horror és sci-fi készítő brigád, a Cruel World Team, mely
csapat a kilencvenes években alkotott független filmeket. emellett párhuzamosan működött Demeter Lórant csapata, az Irfilmmedia. Bernath
Zsolt és Demeter Lóránt dolgoztak közösen is, igaz, inkább videoklipeken, később pedig
kisjátekfilmeken.

A horrorok, thrillerek és gengszter-vígjátékok magyar készítői rekordereknek számítottak, mivel a Magyar Mozgókép Közalapítvány által elutasított pályázatok számában, öt, illetve nyolc kikosarazással első helyen álltak.

Nagyobb közönség előtt a CWT a 28. Budapesti Független Film és Video Szemlén mutatkozott be 1996-ban. A CWT akkor két amatőr-filmet mutatott be ezen a fesztiválon, egy 20 perces és egy 66 perces horrort.


A Team csaknem 10 éven keresztül gyártotta horrorfilmjeit, mint például a Hasfelmetszőket, melyben két fiatal bérgyilkos, Moszta és Puncsos első akciójukra készülnek: meg kell ölniük a tehetős vállalkozó feleségét egy elhagyatott hegyvidéki házban. A feleség azonban rájön, hogy merényletet terveznek ellene, így ő is felbérel egy bérgyilkost. A két bérgyilkos pedig megszívja: kiderül, az elhagyatott ház egyenesen egy mészárszék, a közeli temetőben pedig rémisztő dolgok történnek, és bármi megtörténhet…

A VHS fénykorában a Cruel World Team igazán maradandót alkotott, kezdve a Hasfelmetszőkkel a Kárhozaton át, a Sohasemvolt Glóriáig és a 2003-as Einstein meg Shotgun című filmig. A csapat honlapja jelenleg nem üzemel: csak remélni tudjuk, hogy felszippantotta őket Hollywood álomgyára.