Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Kedvenc szeretőm, Nick Cave

Kedvenc szeretőm, Nick Cave

Kánya Andrea a szerző friss bejegyzései 2008. 05. 27.
Szerelmeslevél Heath Ledgerhez
2010-01-17 06:00:00

A Dr. Parnassus és a képzelet birodalma nem csupán azért lenyűgöző film, mert Terry Gilliam alkotta, és nem is

Fedetlen alsótesttel, céltalanul henyélni
2009-12-30 10:55:00

Abban ugyan egyetérthetünk, hogy Kazinczy forogna a sírjában, azonban ha maga Balázs Géza írja az előszót a

Az év 10 legnagyobb magyar kulturális botránya
2009-12-27 07:32:00

Idén sem unatkoztunk, hiszen számtalan hír állt a rendelkezésünkre, mely a hazai kulturális élet

Sötét, gonosz erők gyülekeznek a Hősök terénél
2009-12-16 07:24:00

Karácsony előtti agyvérzésre lehet számítani a hétvégén a Dürer-kertben: hogy vajon kik lesznek a jövő év

további bejegyzések a szerzőtől »

„A fucking good - looking man, very handsome!” - mutatta be röviden magát Nick Cave, aki bár így a fazonírozott kis bajusszal még csúnyább, mint nélküle, a jelenség mégis túltesz mindenen és mindenkin.

Hét órákor közeledve a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadához, messziről hallatszott az előzenekar játéka. A hangzás alapján - gondoltam magamban - egy nagy angol bandáról lehet szó, amin már javában szétverik nézőteret.

A Csarnok szabadterére belépve azonban meglepő látvány fogadott: a színpadon dob és gitár. Ennyi. Két ember, az Ed Kuepper&Jeffrey Wegner formáció.

Kevesen lézengenek, páran mozognak a zenére, de szépen gyűlik a tömeg, Ed és Jeffrey csak tolják, hisz tudjuk, ha csak tíz néző van, akkor tíz néző van, hát akkor nekik kell játszani szívből-lélekből.

Nicholas Edward Cave a Warracknabeal nevű ausztrál kisvárosban született egy angoltanár és egy könyvtáros gyermekeként. Anglikán hitben nevelkedett, énekelt a wangratta-i székesegyház fiúkórusában is. Rossz gyerek volt, gyakran került összetűzésbe az iskolavezetéssel.

1973-ban megismerkedett Mick Harvey gitárossal, majd Tracey Pew basszusgitárossal és Phil Calvert dobossal közösen megalapították első zenekarukat, amelyben ő lett az énekes. Lou Reed, David Bowie, Alice Cooper és Roxy Music feldolgozásokat játszottak. Később felvették a Boys Next Door nevet és Nick saját dalait játszották. Nick Cave festészeti tanulmányokat folytatott, de egy év múltán felhagyott vele és a zenélés felé fordult. Apja 1978-ban autóbalesetben elhunyt, ami mélyen megrázta Nick-et. Ez érezhető a dalszövegekben is,  ami vallásos színezetet is mutat. Kis idő múlva a csapat Birthday Party névre váltott, ám a zenekar hamar, 1984-ben szétesett, többek között alkohol- és kábítószer-problémák miatt.

Cave és Harvey viszont együtt maradtak, és megalapították a Nick Cave & The Bad Seeds zenekart. Még ugyanebben az évben megjelent debütáló albumuk From Her to Eternity címmel. 1996-ban adták ki a Murder Ballads című albumot, amely gyilkosságokról szóló dalok gyűjteménye. Legismertebb "gyilkos" balladái a Henry Lee PJ Harvey-val és a Where The Wild Roses Grow Kylie Minogue-gal.

Következő albumán Nick már nem az erőszakról énekelt, sokkal inkább életrajzi és vallási ihletésű dalokat, amely az ő zongorajátéka köré szerveződött. Ebben az időbenhagyott fel a heroin- és alkoholhasználattal, illetve találkozott jelenlegi partnerével, Susie Bick brit modellel is, akit 1999 nyarán feleségül vett, majd nem sokkal később ikreik születtek.

2001-ben, majd 2004-ben is kiad egy-egy albumot, utóbbin gospel kórust hallhatunk. Nick regényt is írt (And The Ass Saw The Angel), valamint több filmben is eljátszotta önmagát.
Idén, 2008-ban visszatért a zenéhez: márciusban megjelent a Dig!!! Lazarus, Dig!!! lemez.


Közben érdekes dolgokra leszünk figyelmesek. A színpad szélén komótosan üldögél pár ismerős arc, hallgatva Edéket. Fehér ing, fekete mellény, nagy, loboncos ősz haj - és nem, ő nem egy road, hanem Coway Savage személyesen, mellette szintén elpilledve Thomas Wydler. Egyszer-egyszer pedig ki-ki jön maga az isten, Nicky, elkér valamit, odasúg a srácok fülébe néhány dolgot. Nem egy sztárallűr-figura, nem rejtőzködik, nincsenek kigyúrt biztonságiak körülötte. Csak szorongatja kezében a Szentkirályit, és várja, hogy ő állhasson a színpadra.

Nem sokkal fél nyolc után aztán Nickyék elhelyezkednek a színpadon, és beindul a rákendroll. A zenekar végtelenül elegáns, a dobos rózsaszín dobszettjéhez öltözve stílusosan rózsaszín ingben mutatkozik, mindenki borzasztóan fess. Nick mintha csak a Sabotage klipjéből lépett volna ki, nyilván ez is a cél, isteni az imázs, és még istenibb az összhang - külcsínben, játékban egyaránt.

Összegyűlik a nézőtéren a népes társaság, korántsem akkora a tömeg, hogy ellepje az egész teret, mindenki kényelmesen mozoghat, táncolhat. A közönség színes, vegyes: jó emberek a jó helyen, pont azok, akiknek ott kell lenni. Önfeledt, csukott szemmel táncolós, dalszöveget éneklős fiúk-lányok, apák és anyák.

Dübörög a dal Lázárról (Dig!!! Lazarus, Dig!!!), Nick elrepít a holdra (Moonlands) és azt hiszi, nem ő a kedvenc szeretőm (pedig dehogynem - Decoration Day), gyilkos balladákat és gyilkos gondolatokat oszt meg velünk, hát ezért szeretjük, ő kimondja helyettünk is.

Barlang Mihály aztán elhagyja a mikrofonállványt, átül a zongorához, és elringat a karjai között (Into My Arms).

Megkapjuk a régi dalt is, Red right hand, mindenki énekel, Nicky szexis mozdulatokkal bűvöl, majd mutatóujját a nézők mutatóujjához érintve kommunikál. Élvez minket, és ennek mi nagyon örülünk.

Nicky–vel tökéletes az energia-átadás. Beszél hozzánk, kérdez is, ő az igazi „Thank you”- ember, állandóan megköszöni, majd megfogja a kezünket, nekünk énekel. Nick vicces ember, nem az a depressziós fajta, hihetetlen öniróniával, ám mégis véresen komolyan mondja a mondanivalót. A heroin már meg sem látszik rajta.

A visszataps előtt hagy nekünk némi izgulnivaló időt, juj, visszajönnek-e vagy sem, hát persze hogy visszajönnek, Nick átöltözve, már lazábban, fekete pólóban.

Itt még belehúznak egy nagyot, a tömeg tombol, sikít, majd megint elmennek, és megint visszajönnek. Boldogságérzet, tesztoszteron, minden, amit elvártunk Nick Cave-től. Imádom a bajuszt.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Kánya Andrea

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • JJ megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, melyben a Budapest Scoring Orchestra is közreműködött JJ megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, melyben a Budapest Scoring Orchestra is közreműködött

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr507828332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard