A legújabb amerikai kutatások alapján új értelmet nyerhet a kultúrált táplálkozás fogalma. Régóta ismert a klasszikus zene és a költészet haszonnövényekre és háziállatokra kifejtett jótékony hatása, ám a Stanford University táplálkozástani intézetének munkatársai most forradalmian új eredményeket értek el embereken végzett kísérleteik során.
Az agyi- és az anyagcsere folyamatokat kutatva azt vizsgálták, hogy a kulturális hatások miként befolyásolják a szervezet működését. Az amerikai irodalom klasszikusait, Poe-t, Whitmant, Ginsberget, Salingert, valamint világhírű muzsikusokat, Ravelt, Wagnert, Bob Dylant és a U2-t osztályozták a tápanyagcserére kifejtett hatásuk alapján. Arra a megállapításra jutottak, hogy bizonyos irodalmi, és zenei művek befogadása növeli, vagy csökkenti a vizsgált személyek szervezetének ph értékét, és rendkívűli módon befolyásolja a szervezet sav-bázis egyensúlyát.
Mint ismeretes az acidózist, amely ma már népbetegségnek számít, reumás ízületi gyulladást, köszvényt, bőrgyulladásokat, bélnyálkahártya-gyulladást stb. okozhat, valamint hatással van a kóros elhízásra, nem csupán a hibás étrend, de az egyhangú, impulzusszegény életvitel is kiválthatja. A kutatások azt bizonyítják, hogy az elülső cinguláris agykéregre ható impulzusokkal – azaz zenehallgatással, olvasással, képek, vagy képsorok megtekintésével - befolyásolni tudjuk agyunk azon területeit is, amelyek az anyagcserefolyamatokat aktivizálják.
Azonban a kívánt eredmény eléréséhez „katarzis” szükséges, azaz az agyi folyamatok olyan befolyásolása, amely hosszú távú hatással bír. A művészet ilyen fokú befogadása a szabad gyökökre, a flaminokra és az a „rossz sejtek” képződésére is hat.
A kísérletben résztvett túlsúlsos személyek 78%-a két hét alatt ellérte az optimális testtömeg indexet, kűlönleges diéta nélkül, pusztán csak annyi volt a feladatuk, hogy adott időszakban, a kutatók által előre meghatározott kiállításokat, koncerteket és filmvetítéseket látogassanak, és bizonyos irodalmi műveket olvassanak el.
A projektet vezető professzor A.Maarkalm tudományos folyóiratokban megjelent publikációja szerint a kutatások forradalmasíthatják a táplálkozástudomány és a művészet viszonyát.
