A világzene egyre népszerűbb, egyre szebb, és egyre bulizhatóbb. Régebben befordult fúziós zenének tűnhetett okoskodó emberek számára, mára azonban az egyes népek kultúráiból merítkező zenék inkább szabadságérzetet adnak az embernek, s bulizás közben felsejlenek olyan romantikus tájak, ahová elvágyódunk.

Az underground szférában is helye lett a világzenének, legalábbis az innen érkező zenészek is felfedeztek valamit ebben a műfajban. Nemrég Vojnits Attila, a Frank Zappa emlékzenekart alapító alakja életre hívta az I Can Etno zenekart. A zenészek a már említett Zappa emlékzenekarban, az efZámbó HDB-ben, az Ági és a fiúkban Woodfish-ban játszanak, amikor nem szippantja be őket a multikulti. Ott van viszont énekével és gitárjával a Nomada, Mitsoura, Fabula Rasa zenekarokból Balogh Guszti, akinek sajátos mágiája viszi a produkció jelentős részét.

Zappának nagyon tetszene a műsoruk, mert tőle tanult bravúrok és megdöbbentések tartják fent a hallgató figyelmét, a délszláv odacsapás pedig az energiát biztosítja.

Érdemes erre a zenekarra már most odafigyelni, amíg közelről találkozhatunk velük, mert félő, hogy nemsokára már csak nagyszínpadok kordonja mögül figyelhetjük majd őket. Legközelebb a május 31-én a Fonóban lépnek fel a szintén szépreményű Club Era zenekarral pontosan este 8 kor.