Az észak-amerikai őslakos indián törzsek sokféleségét és változatosságát mutatja be csütörtöktől a Szent örökség című tárlat Budapesten; a Millenárison hatvan művészi fotográfia segítségével ismerkedhetnek meg az érdeklődők a hopi, a navajo, az apacs törzsek életével, valamint a préri indiánjaival.

Edward S. Curtis fotográfus, néprajzkutató 1906-tól kezdve csaknem harminc éven járta az Egyesült Államok indiánok lakta területeit. Fotói a törzsi kulturális élet különböző mozzanatait mutatják be, például a hadviselést, a látomásos utazásokat, vallási ceremóniákat, halászatot, kosárfonást, így ezek a képek dokumentumai a valaha tízezer négyzetmérföldnyi terület felett uralkodott indián nép erejének és nemességének - közölte a követség kulturális osztálya.

A Millenáris Teátrum Piros-Fekete Galériájában július 10-ig megtekinthető kiállításon a fotók például indián főnököket, harcosokat, lovakat ábrázolnak, de megjelenítenek gyöngyfűzést, vadászatot, és a préri tájait is.

Edward S. Curtis készítette el az első és legkiterjedtebb mozgóképes anyagot, amely az őslakos amerikai indiánokról valaha készült, 1906-től kezdve majdnem ötvenezer negatívot és tízezer hangfelvételt készített az őslakosok nyelvéről és zenéjéről. Ő alkotta meg Az észak-amerikai indiánok című húszkötetes albumot, amelyet kézzel kötöttek bőrbe, kézzel nyomtattak, és amely 2200 eredeti, kézzel készített fénynyomatot tartalmazott.

Edward S. Curtis elsősorban fénynyomatokat készített, az eljárás lényege, hogy a kép negatívját rányomtatják egy fényérzékennyé tett rézlemezre, és az így előkészített lemezt belehelyezik egy savas maratófürdőbe. Miután a képet rámaratják, a lemezt megtisztítják, nyomdafestékkel kenik be és kézzel, egyesével lenyomatokat készítenek róla. A művész kísérletező alkat volt, így kipróbálta és használta a platina, az arany- és ezüstszínezésű és a gumi nyomatokat is.