Szabó István filmrendezőt választotta elnökévé dublini ülésén az Európai Filmrendezők Szövetsége.

Az Oscar-díjas magyar filmrendezőt a Magyar Mozgókép Rendezők Céhe és a Magyar Rendezők Társasága - az európai szövetség két magyar tagszervezete - közösen jelölte a Fédération Européenne des Réalisateurs de l'Audiovisuel (FERA) elnöki posztjára.

Szabó István a Kultúrpartnak elmondta, telefonon keresték meg a FERÁ-tól azzal a kéréssel, vállalná-e az elnökséget. "Két hete betegen fekszem, persze ez nem újsághír, hiszen mindenkivel előfordul ebben a vírusos világban. Felhívtak és azt mondták, a FERA igazgatótanácsa azt szeretné, ha én lennék a következő elnök, elvállalnám-e. Kértem egy kis gondolkodási időt, illetve kértem, vázolják fel, mi lenne a feladat", mondta a rendező. "Nekem ez nagyon nagy megtiszteltetés, úgyhogy pár telefon után igent mondtam", tette hozzá.

Szabó István a dublini közgyűlésen, melyen az európai országok filmszakmájának képviselői voltak jelen, betegsége, magas láza miatt nem tudott részt venni. "Így tehát a telefonbeszélgetések után elváltunk egymástól, majd pedig most értesítettek, hogy a közgyűlésen egyhangúlag megválasztottak a FERA elnökének", mondta a Kultúrpartnak Szabó.

Szabó István az elnökséggel járó feladatokról elmondta, a FERÁ-nak rengeteg olyan kérdéshez van hozzászólási joga az Európai Unión belül, amely érinti a filmszakmát: "Ilyenek a szerzői jogok, a szellemi értékek "kalózkodása" elleni fellépések, a filmkészítők jogainak tisztázása, a filmtámogatások megszervezése, és még valami nagyon fontos: az uniós kis kultúrák, kis nyelvek és identitások védelme az európai kulturán belül".

Szabó Istvánnak az elnöki székben olyan elődei voltak, mint Peter Fleischmann, Ettore Scola, Krzysztof Zanussi, Juan Antonio Bardem, Robert Enrico, John Boorman, Francesco Maselli, valamint Manuel Gutierrez Aragon.

Az 1980-ban Velencében alapított FERA-t jelenleg 28 ország 32 szakmai szervezete alkotja.

Szabó István az Európai Filmakadémia igazgatótanácsának, valamint számos hazai és nemzetközi filmművészeti intézménynek is a tagja.

A Redl ezredes, a Hanussen, a Találkozás Vénusszal, a Csodálatos Júlia és a Rokonok rendezője 1982-ben, a Mephistóval nyerte az eddigi egyetlen magyar játékfilmes Oscar-díjat. A napfény íze című, 1999-ben készült filmje Európai Filmdíjat kapott, majd 2000-ben az amerikai Nemzeti Kritikusok Szövetsége (The National Board of Review) az év tíz legjobb filmje közé választotta.

A Kossuth-díjas magyar rendező 2002-ben Berlinben megkapta a Diamond Bucherer Award for Peace elnevezésű filmes békedíjat, 2004 végén az isztambuli Mozi és a történelem című filmfesztiválon, 2005-ben a 27. Moszkvai Filmfesztiválon is életműdíjat kapott.