Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
110 éve született a slágergyáros

110 éve született a slágergyáros

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 06. 17.
Exkluzív koncertre készül a magyar supergroup
2023-01-25 19:54:37

Február 1-én a Chemin Neuf lép fel a BMC Opus Jazz Clubjában. Nem mindennapi koncertélményt ígér a

Ambient a troposzféra határáról
2023-01-25 11:00:56

Új albummal és klippel jelentkezik a kísérletező kedvű billentyűs, Grócz Bence. A Konkoi szólóprojekt

Az év írója szerint Budapest valamit nagyon tud
2023-01-23 19:53:19

Szilágyi Zsófia Emma elsőkönyves szerző kapta a 2022-es Arany Medál díjat az Év Írója kategóriában. Vele

Mit gondolt Scruton a zenéről?
2023-01-19 16:06:27

Roger Scruton (1944-2022) angol filozófus számos esztétikai értekezést írt,  A zenéről  c. könyve az MMA

további bejegyzések a szerzőtől »

Száztíz éve, 1898. június 19-én született a Bács-Bodrog megyei Paripáson (ma Parabuc, Szerbia) Eisemann Mihály, a múlt század egyik legnépszerűbb slágerszerzője.

Kántortanító apjától tanult kottát olvasni és zongorázni. A jogi egyetemre járt, ezzel párhuzamosan a Zeneakadémiát is elvégezte. Az államvizsga előtt a nagy tekintélyű Koessler professzor megpróbálta lebeszélni arról, hogy zeneszerző legyen, mondván: ahhoz nem elég szorgalmasnak lenni.

Az elkeseredett Eisemann tisztviselőnek állt, de nemsokára egy apróhirdetés révén bárzongoristának állt. Így találkozott a szövegíró Harmath Imrével, kettejük nevéhez fűződött az 1927-es év két nagy slágere, a Szeret-e még és a Lesz maga juszt is az enyém. Szilágyi Lászlóval közösen írott operettjét, a Miss Amerikát 1929 januárjában mutatta be a Fővárosi Operettszínház. A látványos revüoperettnek, a fülbemászó daloknak hatalmas sikerük lett. A komponista híre még Amerikába is eljutott, s amikor New Yorkból kértek tőle zenei anyagot, Eisemann a Miss Amerika dalait küldte ki. Nemsokára az ő muzsikájára táncoltak a híres Ziegfeld-lányok, alig harminc évesen szárnyára kapra a világhír.

1931-ben ő írta a Hyppolit, a lakáj című filmvígjáték betétdalait, a következő évben mutatta be a Magyar Színház Honthy Hannával, Törzs Jenővel, Kabos Gyulával, Gózon Gyulával az Egy csók és más semmit, amelynek címadó dala az évtized slágere lett.



A következő szenzáció A cirkusz csillagai volt, amelyet a Vígszínház társulata a ligeti Nagycirkuszban mutatott be, s az izgalmakat fokozandó a műlovarnőt alakító Rökk Marika és a légtornászt játszó Jávor Pál az akrobatikus jelenetekben dublőr nélkül dolgozott. Az Én és a kisöcsém 1934 karácsonyán került színre, s rövidesen az egész ország dúdolta: "Én és a kisöcsém fütyülünk a nőkre az idén".



Operettjei jutalomjátékot jelentettek Honthy Hannának, Latabárnak, Bársony Rózsinak. A Macskazene, az Angóramacska, a Tokaji aszú, a Fiatalság, bolondság ma már ritkán kerül műsorra, de utóbbi Jaj, de jó a habos sütemény című betétdalát mindenki ismeri. Annál nagyobb sikerrel fut Az egy csók és más semmi, a Fekete Péter - a címadó dal ma is népszerű, a Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lányról nem is szólva, ezt már az 1943-as bemutatón ismétléskor a közönség együtt énekelte a főszereplővel.



A háború után a szocialista kultúrpolitika az operettet a giccsel azonosította, így egy-egy felújítást engedélyeztek, de új szerzőkre, bemutatókra nem volt szükség. Eisemann szórakozóhelyeken zongorázott, a nyilvánosság csak 1958-ban találkozhatott ismét nevével, amikor az Operettszínházban Rátonyi Róbert és Zentay Anna főszereplésével bemutatták utolsó, Bástyasétány 77 című operettjét. A fülbemászó dallamok közül A vén budai hársfák békésen suttognak lett a sláger, kívánságműsorokban ma is gyakran hallható.

Eisemann nyugdíjazásáig a Fővárosi Nagycirkusz karmestere volt. 1966. február 15-én bekövetkezett haláláról nem tudósított a sajtó, csak a temetéséről szóló értesítés jelent meg kishírben.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Eisemann Mihály

Ajánlott bejegyzések:

  • Exkluzív koncertre készül a magyar supergroup Exkluzív koncertre készül a magyar supergroup
  • Ambient a troposzféra határáról Ambient a troposzféra határáról
  • Mit gondolt Scruton a zenéről? Mit gondolt Scruton a zenéről?
  • Futurisztikus nosztalgiával érkezik a magyar duó Futurisztikus nosztalgiával érkezik a magyar duó
  • Lövedékek helyett zenélő golyók Lövedékek helyett zenélő golyók

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr527829506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard