A francia parlament felsőháza, a szenátus elvetette csütörtökön azt az alkotmánymódosítást, amely a francia kulturális örökség részének ismeri el a regionális nyelveket.
Két nappal ezelőtt szokatlan módon a francia kultúra és nyelv megőrzésével megbízott Francia Akadémia nyílt levélben kérte a képviselőket, hogy vonják vissza a nemzetgyűlés által egyhangúlag elfogadott alkotmánymódosítást, mert az szerintük a "nemzeti identitás megsértése".A halhatatlanok elsősorban azt kifogásolták, hogy a francia alkotmány ezentúl első cikkelyében ismerné el a francia kulturális örökség részének a regionális nyelveket, miközben a második cikkely egyértelműen kimondja: "a köztársaság nyelve a francia".
A szenátorok 216 igen szavazattal 103 nem ellenében a saját bizottságuk és a kormány javaslatával szemben olyan módosítást fogadtak el, amely egyszerűen eltörölte azt a regionális nyelvekről szóló kitételt az alkotmányból, amelyet a nemzetgyűlési képviselők már májusban egyhangúlag megszavaztak.
"Gyermekeink SMS-ekben beszélnek, elsősorban a franciát kell erősíteni és nem a regionális nyelvekre felhívni a figyelmet" - érvelt a vitában a kormánypárti jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) szenátora, Jean-Pierre Fourcade.
Robert Badinter volt szocialista igazságügyi miniszter szerint az alkotmánynak nem feladata a "kulturális gazdagság katalógusává" válnia. A szintén szocialista David Assouline viszont azt hangsúlyozta, hogy szenátortársai nem a realitásokkal, hanem démonokkal szálltak harcba, amikor azt hiszik, hogy a regionális nyelvek elismerése a szeparitizmust növelné.
Franciaországban 75 regionális nyelv létezik a bretontól az elzászin, a katalánon, a korzikain, a baszkon át a flamandig.
Az 1635-ben Richelieu bíboros által, a francia nyelv ápolása és szótárkészítés céljából alapított Francia Akadémia tagjai attól tartanak, hogy a hivatalos francia nyelv "szétmorzsolódásából" elsősorban az angol kerülne ki győztesen. Levelükben azt írták, hogy "több, mint öt évszázada a francia nyelv kovácsolta össze Franciaországot", ezért "a regionális nyelveket a köztársaság nyelve elé helyezni a nemzetalkotó elv összekeverése egy politikai céllal".
A nemzetgyűlés célja viszont elsősorban az lett volna, hogy törvényi lehetőséget biztosítson a mindenkori francia kormány részére a regionális nyelvek megőrzésére.
