Szabó István jelenlétében mutatták be vasárnap Moszkvában Alekszandr Trosin filmkritikusnak az Oscar-díjas magyar rendezőről írt könyvét. Szabó István először csak röviden szólt, mivel - mint mondta -, a könyvet még nem ismeri.

Annyit azonban elmondott, hogy már a kötet látványa is megrázta, mivel címlapján az Apa című filmből szerepel egy kép, s ő az Apát a legjobb filmjének tartja, mivel forgatásakor szerencsésen egybeesett szakmai tudása azzal, amit el akart mondani. Előtte még nem tudta, hogyan kell a film nyelvén kifejezni valamit, később pedig már nagyon vigyázott arra, hogyan adja elő mondandóját, s a forma néha eltakarta a tartalmat. A hátsó borítón pedig egy hátizsák látható, amelyet ő maga használt a háborúban, hatéves korában, s amely később szerepelt egy filmjében is, és még soha senki nem jött rá, hogy ez a lényeg - mondta.

Nyina Trosina, a szerző felesége mindenkinek köszönetet mondott, aki segített a könyv létrejöttében, s Szabó Istvánhoz szólva hozzátette: a hátizsákot férje, Alekszandr Trosin tette a könyv borítójára.

Szilágyi Ákos videofelvételen üzenve felolvasta az áprilisban elhunyt Trosinról megjelent nekrológját, amelynek mondandója az volt, hogy Trosin nem távozott, hanem csak fizikai mivoltában vált láthatatlanná, de művei és az általa alapított, világszerte nagy tekintélynek örvendő Filmtudományi Feljegyzések című folyóirat köztünk maradnak, s továbbviszik ügyét, forrásul szolgálnak mindazoknak, akik a filmkultúra és a magyar filmművészet iránt érdeklődnek.

Végül Szabó István beszélt újra, aki elmondta: amikor főiskolás volt, sorra jelentek meg a nagy rendezők, akik már nem a némafilmtől indultak, és sorban keletkeztek a jelentős filmművészeti alkotások. Azóta azonban a filmművészet a filmipar részévé, a filmipar pedig a szórakoztatóipar darabjává vált. Évente 7000 film készül, ezek közül jó, ha 300 akar mondani valamit, jó esetben száznak sikerül is ez, és nagyon jó esetben 15 megnézésre érdemes alkotás jön létre.

"Szűk úton járunk, ezeket a filmeket csak művészmozikban vetítik, de nincs miért bánkódni, mert regényekből 30 ezret írnak egy évben, és nagyon sokszor csak egy olvasható van köztük. A feladat ennek ellenére az, hogy elmondjunk valamit, ami segíthet másoknak, a többiek pedig árulják a piacon a portékájukat" - mondta elég szomorúan.

Legvégül Naum Klejman, a moszkvai Filmmúzeum igazgatója invitálta a megjelenteket a Szabó István filmjeiből a most zajló, jubileumi, 30. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál programjában szereplő retrospektívára, amely nyomban a könyvbemutató után kezdődött, s elmondta: összeállítói egyetlen szempont alapján állították össze a sorozatot: jó filmeket akarnak vetíteni.