A Közszolgálati új műsorral készül. Nem Gárgyulat, nem Megaztán, nem Csillag züllesztik, nem Szarok a jégen. – Kihagytam valamit? – Persze elkerülhetetlen az ezekkel való majdani összehasonlítás, de így a beharangozóban még adjunk nekik és magunknak egy esélyt. Az alapötlet jó, reménykedjünk.
A kis hazánk kultúrájáról kialakult képet ideje lenne már újrafogalmazni. Finom a gulyás, jó a paprika, szépek a betyárok, nálunk a Fodrász is lovagol – na jó, hátrafele nem tud nyilazni -, de ennek semmi köze mindennapjainkhoz.
Szépen szól a hegedű és csattan a csizma, de ha az ember nem olyan családba születik, ahol ezek mindennapi értékek, akkor esetleg lemarad önnön gyökereiről. Mápeg nem kéne. Csak jó lenne látnom, hogy ez mért jó, mi közöm van nekem ehhez, hogy szól ez MA, túl azon, hogy miből táplálkozik.
Az Örömtánc címmel készülő műsor azzal bíztat, hogy MA megkapom a TEGNAPOT HOLNAPRA. Zenei pályázat a magyar népzene „megújításának”, „újrafogalmazásának” jegyében. Ez már önmagában kemény konkurenciát teremt a Republicnak. Persze a zsűri átlagérett-korát ezúttal sem szeretném feszegetni, csak valahogy ez a tisztes őszes halánték vonal már egy kicsit tüty-tüty. Persze, ha Keveházi Krisztina a fiatal alternatíva, akkor inkább a Korda. Hülye vicc volt, ne ijedj/örülj/őrülj meg, mondtam, hogy bíztató az elképzelés, szóval Lárikáék nem zsűrizhetnek.
Befutott vagy 80 pályamű - Tudtad, hogy manapság akad 80 zenekar/előadó, aki hozzá tud bökni a népzenéhez?

Kattintson a képre, galéria nyílik!
Szóval trendisztájlban jöhet a Hej tulipán, tulipán. (Mondjuk nekem a legtrendibb a Kexnél volt, amikor Baksa Soós rátette a Tiszta szívvelt…) A gulipánhoz jöhet egy ismert arc, ezúttal történetesen Ullmann Mónika (névadója Payer Öcsi), aki látott már néptáncot közelről, egy Harangozó-díjas koreográfus, Juhász Zsolt (Bim-Bam Teri nénénkhez semmi köze, pedig azok a szép napok, csak arra gondolok…), és öt táncos a Magyar Állami Népi Együttesből.
Az elképzelők szerint a zene friss, a táncosok jók, a koreográfus kreatív, az arc meg hozza a nézettséget. Reméljük. Mondjuk ami engem illet, Sasvári Sándornak még nagyon sok fodrászt kell lelovagolnia, hogy kíváncsi legyek rá. Rúzsa Magdi viszont telitalálat. Elindultam szép hazámból… és kilép egy vödörből. Nem magától lép, valaki vezeti. Mindenki gondoljon amit akar.

Persze nincs mindig új a nap alatt, lehet majd szavazni, de kiejteni nem, az egyetlen még zsűrizésből kimaradt molett, jólmegmondom-médiahölgy (Soma, Szulák után Liptay) viszont nem tagja a zsűrinek, nincs pjoducej, trendi-fiú, népszerű vagy vitatott hajhász a döntnökök között. Végre!
De akkor ki fogja hatástanilag pontosan kiszámítottan megmondani a tutit? Hogy lesz ez sensation? Kiért fogunk jajongni/zajongni/rajongni? Tényleg a világszerte ismert, elismert , kitüntetett, egekig magasztalt furagyerekekért, akik konditerem helyett a néptáncot választották? Így látatlanban egyelőre jól hangzik.
Merthogy hűdevagány, aNagyFerőkorcsolyázik helyett vagy nem sikerült elég aktuális Ismertet találni, aki látott már gumicsizmát, vagy rosszul keresték őket. Vagy tényleg nem akartak CELEBEKET? Mindenesetre a „sztár” felhozatal sztárszempontból nem igen csillog. De lehet hogy jobb is így. Őket még nem volt időm megunni.