„A drog uralja az életed? A te életed, a te közösséged - nincs helye a drognak” – ezt üzeni az ENSZ a Kábítószer-fogyasztás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napján. A világszervezet mint annyi más területen, kábítószer-fronton sem dicsekedhet átütő sikerekkel – a termőterületek csökkennek és a tranzitútvonalak változnak ugyan, de a kereslet világszerte növekszik.

„Azt hittem jobban vagyok, de kiderült: mégse. Szombaton bepiáltam, és vettem egy gramm mérget. Elszívtam, és hallgattam a hisztit, ami - jogosan - ezt kíséri. Pedig éreztem ez már más. Most épp jövök le róla, a szokásos módom: iszok, és nyugtatózok. Depressziós vagyok, nem birok enni, és kicsordul a könnyem minden meghatóbb szám, vagy mondat hallatán. Igen szégyen, de férfi létemre, állandóan sírógörcsöm van! Az igazság az, hogy egyedül érzem magam. Egyszerűen nulla vagyok, egy lerobbant, épp lecsúszó drogos. Sajnálom, Ő az erősebb”.

(http://drogos.freeblog.hu/)
A fenti idézet egy leszokófélben lévő drogos blogjából való. Ma a világon 200 millió ember fogyaszt illegális kábítószereket, Magyarországon pedig a felnőtt népesség 12 százaléka próbált már ki valamilyen illegális kábítószert. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai program vezetője lapunknak arról számolt be, hogy bár itthon már nem olyan intenzív az illegális szerekkel élők számának növekedése, a pesti érettségiző korú diákok közül minden második használt már valamilyen illegális drogot. A legnépszerűbbek a kannabisz, az amfetamin-származékok és a party-drogok, a lányok pedig kifejezetten kedvelik az alkohollal kevert gyógyszereket.

A tervek dugába dőltek

„Drogmentes világ, meg tudjuk csinálni” – 1998-ban az ENSZ ezzel a szlogennel vágott neki a drogellenes harcnak. A cél az volt, hogy a keresletet és a kínálatot is visszaszorítsák, ez azonban nem sikerült, sőt, mindenhol növekedés tapasztalható.

Ahogy arról Sárosi beszámolt, a termőterületek ugyan csökkentek, de a hatékonyabb infrastruktúra és eszközpark segítségével kisebb területen több kábítószert tudnak előállítani, mint korábban. Jó példa erre, hogy Kolumbiában 1-2 milliárd dolláros tengeralattjárókat építenek kábítószerexport céljából.

A szakember szerint a kereslet állandó, a profit csábítása pedig olyan hatalmas, hogy hiába fojtják el, vagy szorítják vissza a drogkereskedelmet az egyik területen, az újjáéled egy másikon, ezt hívják hidra effektusnak (ha levágják a fejét, kettő nő helyette).

Ennek nyomán, míg az Arany Háromszögben (Burma, Laosz, Thaiföld) sikerült csökkenteni a drogkereskedelmet, a központ átköltözött Afganisztán és Pakisztán határvidékére, az Arany Félhold térségébe. Ebben a két régióban található az ópiátok (elsősorban a heroin) kereskedelmének alapját adó illegális mákültetvények 70 százaléka. Az Arany Félhold az 1980-es évektől lett az európai heroinpiac fő nyersanyag-szállítója Európához közelebbi elhelyezkedése, továbbá bőségesebb, tisztább és olcsóbb áruja révén.

Hasonló átrendeződés ment végbe a világ kokain-kereskedelmének legfőbb beszállítóját jelentő Dél-Amerikában is, ahol bár Kolumbiában bizonyos szintig eredményes volt a kábítószer-ellenes harc, Peruban és Bolíviában felélénkült az illegális kereskedelem.

A drogkereskedelem pedig maga után von és felerősít olyan jelenségeket is, mint az erőszak, a szervezett bűnözés és a korrupció, hosszútávon pedig aláássa a demokráciát és ellehetetleníti a társadalmi-gazdasági fejlődést is. Ezzel küzd többek között Közép-Amerika és a karibi térség is, ahol a partszakaszok ellenőrizetlenségét használják ki a drogkereskedők.

Az ENSZ-közgyűlés 1987. évi határozata alapján 1988 óta tartják június 26-án a Kábítószer-fogyasztás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napját, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a kábítószer-fogyasztás veszélyeire, a drogkereskedelem elleni harc fontosságára. Az ENSZ 1998-ban arról is döntött, hogy minden tagállam nemzeti kábítószer-ellenes programot dolgoz ki, s ezt 2003-ra működésbe is hozza. A cél az volt, hogy 2008-ra az illegális kábítószer-fogyasztás világviszonylatban lehetőleg 50 százalékkal csökkenjen. A kitűzött célt nem sikerült elérni; az illegális kábítószerek iránti kereslet az elmúlt évtizedekben nemhogy csökkent volna, de világszerte növekedett.

„Drogmentes világ nem lesz”

Sárosi szerint drogmentes világ sosem lesz, ezzel pedig meg kell tanulni együtt élni. A szakember úgy látja, hogy az évtizedekkel ezelőtt lefektetett irányelvek napjainkban már nem működnek, s muszáj változtatni, többek között a feketepiac visszaszorítását célzó jogszabályi környezettel.

Ezen kívül itthon az is probléma, hogy a 2000-ben minden párt által egységesen elfogadott Nemzeti Drogstratégiában kitűzött feladatok közül máig nem teljesült az, hogy minden megyében legyen drogambulancia, vagy a drog-prevenciós program. Nincs lefedettség Sopron és Győr környékén, de vannak hiányosságok Délkelet- és Északkelet-Magyarországon is.

Emellett a már létező ambulanciák működése sem tökéletes, előfordul ugyanis, hogy egy heroinistának 1-3 évet is kell várnia, amíg segítséget kap. Ez nem csak azért van, mert tele vannak a várólisták, vagy létszámstop van, hanem mert egy kábítószeres akár egyik napról a másikra is elveszítheti a motivációját, vagyis néhány hét, vagy akár csak néhány nap múlva már nem biztos, hogy újra képes lesz segítséget kérni, ha egyszer már elutasították.

Szintén probléma Magyarországon, hogy míg Nyugat-Európában a drogfogyasztókat nem bünteti a Büntető törvénykönyv, itthon évente 8 milliárd forint megy el a büntetőeljárások költségeire, s csak 2 milliárd marad prevencióra vagy kutatásra. Sárosi szerint ezt az arányt kéne felcserélni ahhoz, hogy optimális legyen a helyzet.

Kína halállal büntet

A világnap hivatalosan lefektetett célja, hogy felhívják a figyelmet a kábítószer-fogyasztás veszélyeire, illetve a drogkereskedelem elleni harc fontosságára. Ezeket a célkitűzéseket Kína drasztikusan értelmezi, náluk ugyanis már rendszerré vált, hogy minden év június 26-án – idén egy nappal korábban – gyorsított eljárással ítélkeznek és vagy halálra ítélnek, vagy kivégeznek kábítószer-kereskedelemmel megvádolt embereket. 2008. június 25-én három embert végeztek ki és ötöt ítéltek halálra.

A kampányszerű ítélethozatalokkal és kivégzésekkel a pekingi vezetés fel akarja hívni a közvélemény figyelmét a kábítószerrel való visszaélés terjedésére. Az Új Kína hírügynökség szerint a héten négy városban összesen 20 ítéletet hoztak kábítószer- kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben a kábítószer-használat elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából.

Emberi jogi szervezetek szerint az országban mintegy 10 ezer elítéltet végeznek ki évente különböző okokból, ez a szám pedig több mint bárhol másutt a világon.

A Kínában hatalmon lévő kommunisták 1949-es hatalomra kerülésük után gyakorlatilag felszámolták a kábítószer-használatot, s az ország gyengeségének egyik okaként jelölték meg. Ennek ellenére az utóbbi években ismét terjedni kezdett a kábítószerrel való visszaélés.