Az 1990-es években a Guggenheim-múzeum Bilbao megújulásának szimbóluma lett az ipari recesszió által kiváltott súlyos válság után. Most a spanyol baszkföldi intézmények ismét a kortárs művészet szentélyére számítanak, hogy semlegesítsék a gazdasági fejlődés megtorpanásának hatásait, egyben felélénkítsék a szolgáltatóipart és új turistatömegeket vonzanak.
Az új Guggenheim művészetet és természetet hivatott összeházasítani. A Nervion folyó partján lévő bilbaói titániumóriás "testvére" az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított Urdaibaiban, a Guernica folyó torkolatánál mintegy 5000 négyzetméteres területet foglal majd el úgy beépülve a tájba, hogy megőrizzék a nemzeti park szikláit, vízpartjait, ligeteit, erdőit és más természeti szépségeit.A terv, amelyet José Luis Bilbao, Viscaya tartomány prefektusa mutatott be szerdán, első szakaszánban 100 millió eurós beruházást jelent. A bilbaói múzeummal ellentétben azonban a Guggenheim Alapítvány nem számít sem a baszk kormány együttműködésére, sem pedig a múzeumot patronáló mintegy 30 cég jóváhagyására. Az új beruházás kizárólag gazdasági perspektívák figyelembe vételével születik, olyan intézkedések keretében, amelyeknek célja fellendíteni a térség fejlődését. Idetartoznak például az összesen 12 milliárd eurót előirányzó infrastrukturális építkezések. A természetvédelmi terület kiválasztása azt jelenti, hogy az új létesítményeknek meg kell felelniük szigorú környezetvédelmi normáknak, és figyelembe veszik a tájba való integrálódásuk szempontjait.
Valószínű, hogy akárcsak a New York-i és a bilbaói múzeum esetében, ezúttal is az építészet legkiválóbb mesterei versengenek majd, de mint a prefektus elmondta, egyelőre csak a megvalósíthatósági tanulmány van folyamatban.
A bilbaói Guggenheim-múzeum évente egymillió látogatót fogad, köztük 680 ezer külföldit. Az új múzeum az alapítvány illetékesei szerint jellegével "kiegészítené" a bilbaóit, de semmiképpen sem lenne annak egyszerű "alárendeltje".