Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Húsz éve hunyt el Péchy Blanka

Húsz éve hunyt el Péchy Blanka

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 07. 06.
„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

további bejegyzések a szerzőtől »

Húsz éve, 1988. július 6-án halt meg Péchy Blanka színésznő, író, nyelvművelő, a Kazinczy-díj alapítója.

1894. szeptember 21-én született Pécsett, 17 évesen vették fel a Budapesti Színművészeti Akadémiára, ahol egy évfolyamra járt Bajor Gizivel. A gyönyörűen beszélő, fenséges testtartású ifjú színésznő játszott a Vígszínházban, a Pesti Színházban, a Művész Színházban, a Magyar Színházban, főként grófnőket, hercegnőket, apácafőnöknőket alakított.

Kiváló nyelvtudásának köszönhetően 1928-tól 1935-ig Max Reinhardt bécs-berlini színházában német nyelven lépett a közönség elé. 1948-1961 között Bécsben magyar kultúrattasé és a Collegium Hungaricum igazgatója volt, majd nyugdíjba vonulásáig a Vígszínházban játszott.

Magánélete tragédiáktól volt terhes. Egyik utolsó interjújában azt mondta: "Olyan tragikus életem volt, hogy abba többször is bele lehetett volna halni." Férjével, Magyar Lajos újságíró, Kína-kutató közgazdásszal az első világháború elején házasodtak össze, egyetlen fiuk 1915-ben született. A magát baloldalinak valló férj 1918-ban tagja lett a Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának, emiatt meghurcolták, bebörtönözték. Végül 1922-ben a fogolycsere-egyezmény keretében Moszkvába szállították, feleségével soha többé nem látták egymást.

Magyar László kint is megnősült és született még egy fia. Péchy Blankával közös gyermeküket 17 éves korában vitette ki Moszkvába, hogy Eizenstein közelében tanulja a filmrendezést. Magyar Lajost 1934 decemberében koholt vádak alapján letartóztatták, s örökre nyoma veszett. A színésznő - noha mindenki óvta az utazástól - még egyszer találkozott a fiával a lengyel-szovjet határon. A fiú nem kívánt hazatérni, sőt 1941-ben önként jelentkezett a frontra, s a Moszkva-környéki harcokban eltűnt. Anyja húsz éven keresztül kerestette hiába a vöröskereszttel.

Péchy Blankának senkije sem maradt. Az 1966/67-es évadban még fellépett a Vígszínházban, azután az írás és a nyelvművelés felé fordult. 1962-től színpadi beszédet tanított a Zeneakadémián. A rádióban elindította a mozgalommá vált Beszélni nehéz című műsort, kezdeményezője volt a Szép beszéd versenyeknek. 1962-ben rádiós előadásainak honoráriumát ajánlotta fel a Kazinczy-díj megalapítására, melyet színészek, rádiós és televíziós szereplők, tanárok, nyelvművelők, középiskolások és tanárjelöltek kaphatnak.

Péchy Blanka íróként is nyomot hagyott. Regény címmel kiadta a férjével folytatott levelezését, megírta két színésznő, Jászai Mari és Bulyovszkiné Szilágyi Lilla életrajzát, Ady Endre költészetének egyik első népszerűsítője volt.

A sors hosszú életet szánt neki, kilencvennégy éves korában, 1988. július 6-án halt meg Budapesten. Nemes célokért küzdött, s ez a harc nem volt hiábavaló, bár kitüntetésekkel, elismerésekkel nem halmozták el: érdemes művészi címét 1959-ben kapta.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr507830424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard