Sanzonest, kiállítás és film idézi fel a Franciaországban híressé vált Kozma József sanzon- és filmzene-szerző alakját a szeptemberi Zsidó Hetek keretében a budapesti Spinoza Színházban.

Immár ötödik alkalommal rendezik meg a Zsidó Heteket szeptember 1. és 20. között, s ezen belül tartanak Kozma József-napokat; a zeneszerző nevéhez fűződik egyebek mellett A két szemét még most is látom és A hulló őszi falevelek című sanzon.

A szeptember 2-án nyíló és szeptember végéig látható Kozma József fotótárlat kuriózuma, hogy Magyarországon a Spinoza az első hely, ahol az alkotó életéről kiállítás látható.

Az érdeklődők megtekinthetik A nagy ábránd című fekete-fehér, 1937-ben készült, Jean Renoir által rendezett filmdrámát, amelynek zenéjét Kozma József szerezte. Nevéhez összesen több mint ötven filmzene fűződik.

Szintén Kozma Józsefre emlékeznek a szeptember 3-i sanzon esten, amelyen fellép Sylvie Pique szoprán és Wouter van der Lelij bariton énekes.

Kozma József (1905-1969) a budapesti zeneakadémián végzett, majd ösztöndíjat kapott a berlini operába, ám otthagyta a karmesterséget és Brecht vándortársulatához csatlakozott. Együtt dolgozott Hans Eislerrel és Kurt Weill-lel, akik nagy hatással voltak rá. 1933-ban költözött Párizsba, ahol megismerkedett Jacques Prévert-rel, akinek verseire több mint 80 dalt írt, ám ezeket 1945-ig nem énekelhették nyilvánosan. A háború után viszont Fréres Jacques, Yves Montand, Germaine Montéro, Cora Vaucaire és még sokan mások tűzték műsorukra a dalait, melyekből világsiker lett. A filmzenéken kívül írt balettzenét, baletteket és pantomimeket Marcel Marceau-nak 1952-től, színpadi és kísérőzenét Jean-Paul Sartre darabjaihoz, zenekari, kamara- és vokális műveket, modern operát. Carné Juliette, avagy az álmok kulcsa című filmjébe írt zenéjéért 1951-ben Cannes-ban megkapta a legjobb filmzene díját.

A Zsidó Hetek keretében továbbá számos színházi premiert tekinthetnek meg az érdeklődők, egyebek mellett Kathrine Kressmann Taylor Címzett ismeretlen című drámáját, amelyben Eisenstein szerepében Kulka János, Schulse alakjában László Zsolt színművészek lépnek fel. A dráma látszatra csupán két barát közötti levélváltás-sorozat, amelyeket Los Angelesben, illetve Németországban írnak 1932-34 között; a néző szeme előtt az akkori Németország, a világháború eseményei rajzolódnak ki.

Szintén most mutatják be először, szeptember 15-én a Levelek Palesztinából című darabot. Erdélyi Z. Ágnes szerkesztő családi hagyatékában megőrzött levelei megidézik a kort, Palesztinát, a II. világháborút, Izrael megszületésének bonyolult korát; a leveleket Kézdy György olvassa fel a közönségnek. A Zsidó Hetek programjait több koncert is színesíti, fellépnek egyebek mellett az izraeli Klasszikus Trió, a Klezmerész, a Dávid Klezmer Quintet és Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora pedig önálló estjén ad ízelítőt a zsidó dallamvilágból.