Jézus szeret téged, de a tibeti zászlót is Kínában varrják.
Gondolatok a lap szélére, nem valami mellett, nem valami ellen. DE. De nem mindegy? Jelenségek sora sorra veti fel a kiállás, a kiáltás, a kilátás, a kihágás, a kivágás, a kihányás, a kitárás, a kizárás, a kirázás, a kivárás kérdéseit. Bakker, írtam egy Sziámi-számot! – vagy ez Neurotic? Mindegy, ez egy vidám vasárnap… - üdvözlöm Pajor Tamást.
„hogy honnan ember és hogy meddig állat, azt a jó ég tudja nálad”
Persze hogy meddig eszme és honnan ideológia, arról nyilván sosem lesz konszenzus. De még csak kongresszus sem.
Pekinggel és a kínai kultúrával semmi bajom, sőt csodálom. Peking azonban nem csak Peking, hanem peking is. A nagybetűs Peking rendez egy olimpiát, a kisbetűs peking pedig időről időre beszáll a tibeti paralimpiai válogatott utánpótlás-nevelésébe. Bocs.
Az olimpia eszmeiségét most nem taglalnám különösebben, talán csak annyit, hogy valaha ez a béke abszolút eszméje volt. Valaha – bár az érintettek nyilván még mindig annak hiszik. Az az ostobaság, hogy egykoron a keleti tömb nem vett részt az elveszett angyalok olimpiáján, pillanatnyilag egyre szimpatikusabb. Az egy kötelezően vállalt vállalati ideológia volt, és anyagilag komoly bukta. Bojkott ma már nem igen akad, mert a pénzizmus nem tűri. Sőt. A pénzizmus megoldja, hogy ennek a kiveszőben lévő ideológiának az egyik utolsó fellegvára biztos lábakon állhasson még egy ideig (és ez most nem mocskos büdös kommunistázás.) Az olimpia ugyanis nem szellemiséget, hanem pénzt fog vinni pekingbe, és félő, hogy nem Pekingbe. A nob persze nyilván azt mondja, hogy a játékok rendezője Peking, de a híradásokat figyelve láthatod hogy a játszma rendezője peking.
„mért kell összefüggésbe hozni, azt a fekete volgát,
meg a napszemüveges házmestert, aki csak végzi a dolgát?
vagy a fegyveres sofőrt, aki egy országot is elvezet,
vagy a bőrkabátos nénit, akinek mindez élvezet?”
Nem is olyan rég, ha jól emlékszem még (játszottam egy gitáron), az evolúció ékes bizonyítéka, Bush úr hanyag eleganciával uramnak szólította a pápát (aki eszmeileg és ideológiailag elég furmányos állapotban van holmi hitlerjugendes feljegyzések kapcsán és ez most nem mocskos büdös fasisztázás).
Ezt az uram-ozást JFK dobta be Nixon ellen annak idején, és erőst bejött. Duplavé úrnak már kevésbé. A világsajtó erőst fennakadt a dolgon.
Néhány hete egy magát nyilván kultúrembernek tekintő lény leterroristázta a világ egyik legismertebb emberét, aki Nobel nélkül is maga a Béke, és a világ képes szemet hunyni. Persze azért ideológiailag mindenki az utcára képzeli magát tág pupillákkal, csak ettől még nem változik semmi.
Bejelentem, hogy nem megyek el a zolimpia megnyitójára –köszi. Ez nem kiállás, ez demagógia. Egy nappal kevesebb szállásköltség. És tessék mondani a fogadásokra se tetszik elmenni?
Európa csendes, újra csendes, meg szégyen reá mer egyedű hagyta a magyart, és 56-ban is csak járt a szája mindenkinek – mit tesz isten, pont valami sportos világeseménnyel párhuzamosan - , mi meg várhattuk 1989-90-et, hogy aztán várhassuk minimum két ember eltűnését ki tudja még meddig.
Ez a békés kis nemzet meddig, mire várjon még ott a hegyoldalban? Hogy egy sebesfejű ember reinkarnálódik a kínai peresztrojka atyjaként?
A nemzeti olimpiai szervezetek többsége elhatárolódik a Tibet-kérdéstől, az olimpiai eszmére hivatkozva nem vesz részt az olimpia kapcsán felmerülő ideológiai kérdésekben, és isten, vagy ki tudja, ki óvja azt a sportolót, aki hangot mer adni véleményének. Ha van.
Az milyen, hogy többször eloltották a lángot? Kialudt az olimpiai láng! Azt csak úgy meg lehet gyújtani egy öngyulával, vagy az interkontinentális kínai securitycsapat hordott magánál valamicskét a TŰZből?
Come on baby light my fire
7 év Tibetben. Bakancs tapos a szerzetesek mandalájának közepébe. A bakancs maradt, a mandalai láma ment.
Valami Jesse Owens meglódul és valami bajszos übermensch nem érti, hogy miért babérkoszorú és nem majomkenyérfa.
Jamaicai bobcsapat.
Tibet indul, indulhat az olimpián?
Ennyit az egymásra hányt jelenségekről.
A politikailag/ideológiailag felmerült ellentét helyébe tegyük egy kicsit a kultúrák összefonódását, egymásból táplálkozását. Tetteinkben legalább a nyitottságot és az érdeklődést vállaljuk be, ha már magyarságunkat illetően ezt várjuk el másoktól is. Kiakadunk, ha összekeverik Budapestet Bukaresttel, ha nem tudják hogy mi „voltunk, vagyunk, leszünk”, ha nem tudnak elhelyezni minket a térképen. A mellékelt videó pikantériája, hogy Tibetért tüntetők nem tudják megmutatni, hol is van a megszállt terület.
Szóval, ha nem is rugdaljuk le a rendőröket a szerzetesekről, legalább egy kis nép kultúrájának továbbélését támogassuk azzal, hogy odafigyelünk, hogy érdeklődünk. Akad egy múzeum az Andrássy 109-ben, ahol talán szembejön az együttélés boldogsága, ha csak műalkotások formájában is. Egy nyitott magyar hagyta ránk örökül. Örököljük a nyitottságát is, és legyünk annyira kiváncsiak más kultúrákra, ahogy azt mi is elvárjuk másoktól magunkat illetőleg.
Irány a HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM.
