- nyilatkozta Mundruczó Kornél filmrendező a Johanna és az opera kapcsán.
Opera, filmopera, moziopera – ki kíváncsi rá? Úgy tűnik, Magyarországon szinte senki. De vannak bátrak, akik mernek. Most Szemző Tibor Csoma legendáriumából készült moziopera, előtte Mundruczó Kornél filmoperája nyitott a műfaj felé.
Mundruczó Kornéllal a Johannáról és az operáról beszélgettünk.

Mit tett hozzá az opera, mint műfaj a Johannához?

Az operának, mint műfajnak a megszokott helye az operaházban van, egy élő zenekarral.
A Johanna filmopera lett, ami már önmagában műfajteremtő. Nem is gondolok úgy a Johannára, hogy az egy opera, hanem úgy gondolok rá, mint egy filmoperára. A filmopera, mint műfaj, azt hivatott szolgálni, hogy tágítsa az operaházba járó szűk réteg körét.
Az opera egy nagyszerű forma – gesamtkunstwerk - és arra gondoltam, hogy ennek a gesamtkunst-nak miért ne legyen része a film, a mozgókép is? A gesamtkunst jegyében abszolút föl vagyunk jogosítva erre, hiszen az opera mindig is megkívánta a nagy formát, ennek más művészeti ágak csak a hasznát látják.
Számomra még az volt nagyon vonzó, hogy itt tulajdonképpen némafilmet készít az ember. Egy nagyon kötött zenei kontextusban kell megtalálnia a szabadságot.

Nem lehetett egyszerű…

Egyértelmű, hogy nem volt könnyű, de ettől függetlenül, számomra ez egy nagyon izgalmas folyamat volt. Úgy gondolni végig egy filmet, hogy az néma - csak zenéje van, nincsenek dialógusai - nagyon izgalmas dolog. Azóta is némafilmeket készítek.

Szemző Csoma - mozioperáját a Wroclawi Filmfesztiválon mutatják be a jövő héten, de már hónapokkal ezelőtt elkelt az összes jegy. Lengyelországban az opera hozzátartozik a mainstream-hez. Úgy tűnik, a lengyelek befogadása nagyon eltér a magyarokétól…

A Johanna Magyarországon belül vaskos bukásnak számít. Öt- és tízezer közötti nézőszámot tudott produkálni, ez nagyon kevés.
Őszintén szólva, nem is számítottunk többre, de ettől függetlenül engem keményen kasztosítottak, miszerint én az a rendező vagyok, aki nézhetetlen kategóriájú filmeket készít.

Erre nem számítottál előre?

Maga a vállalás az volt, hogy a Johanna nyisson az opera, mint műfaj irányába. Ez a vállalás itthon nem sikerült.
Attól függetlenül a film működőképes, de a magam részéről a magyar fogadtatását egyértelmű kudarcnak látom. A kritikai fogadtatást is, ami nagyon sok esetben félre ment, nézőellenes szemléletet sugárzott, másfelől a nézők irányából is egy olyan visszajelzés jött, hogy a Johannát nem kell megnézni. Tehát ilyen értelemben ez egy kudarctörténet. De hadd tegyem hozzá, hogy a nemzetközi forgalmazási adatok alapján viszont azt tudom mondani, hogy egyik filmem sem volt annyira sikeres külföldön, mint a Johanna.
És ez a kontraszt nagyon tanulságos.

Rossz a magyarok attitűdje?

Volt egy olyan hozzáállás, hogy a Johanna biztos, hogy csak az elitnek szól. De már az elit sem jár el semmit megnézni.
Tehát az a vaskos ötven-százezres értelmiségi sznob vagy sznob értelmiségi – ez pozitív kategória akar lenni a részemről – sem megy el már megnézni jóformán semmit. Emiatt minden szakma önmagába fordul, ami nagyon káros, mert olyan zártságot okoz, ahol az értékek nem feltétlenül azonosak a valódi értékekkel.
De! A külföldi sikerek önmagukért beszélnek. Én ezt nem tudom lebontani Lengyelországra, de 24 ország vette meg a Johannát moziforgalmazásra, és nagyon szép számokat hoz a film külföldi nézettsége.
A legviccesebb példa erre, hogy a múltkor egy ismerősöm felhívott Tel-Avivból, és azt mondta: itt vagyok egy videótékában, és a Johanna a második helyen szerepel a kedvenc filmek listáján, mint újító film.

Ezek mindig nagyon komoly visszaigazolások, hogy azért mégiscsak van értelme.
Van értelme minden ilyen kísérletnek.
A Johanna a műfajiságában, a műfajteremtésében mondja ki, hogy igenis a mozi térben is van helye az operának. Kíváncsiak lettek rá a nézők. A Johanna, mint filmopera egy olyan réteget tud megszólítani, amit az opera - az operaházakban, vagy az operafesztiválokon - nem tud.
Tehát a terv, amit mi ide szántunk Magyarországra, az itt egyáltalán nem igazolódott vissza, ellenben külföldön annál inkább. Ez nem pro vagy kontra, semmiképp sem azt szeretném ezzel mondani, hogy húha, hülye magyarok, bezzeg a fantasztikus külföldiek milyen jó fejek, ez inkább csak egy tanulságos helyzet. Az én pályámon belül, pedig mindenképpen tanulságos, hogy ilyen értelemben mit hozott és mit vitt a Johanna.