Hatalmas Sztálin-szobor, munkásmozgalmi dalok, Sztálin-, Lenin-, Rákosi-portrék minden mennyiségben - ez fogadta a betérőket csütörtökön Debrecenben a Szocreál - Festészet a Rákosi-korban című kiállítás megnyitóján.

A Rákosi-korszak műalkotásai az utóbbi években többnyire pincék mélyén pihentek. Se felemelni, se lesajnálni nem akartuk, csak bemutatni őket - mondta Gulyás Gábor, a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ igazgatója a megnyitón.

Gulyás Gábor szerint 18 évvel a rendszerváltozás után eljött az idő, hogy a hazai közönség szembenézhessen a Rákosi-kor kísérteteivel.
A debreceni tárlat a szocreál képzőművészet első nagy történeti seregszemléje, amely azzal a szándékkal jött létre, hogy lefújja a port az ,50-es évek rég elfeledett műalkotásairól és az utókor ítéletére bízza őket.
Kósa Lajos a kiállítás megnyitóján emlékeztetett rá, hogy például Sztálin 60. születésnapjára neves költők írtak dicsőítő költeményeket, amelyeket ki lehet kölcsönözni ma is a könyvtárakból.

Hozzátette, hogy a kor neves festői is letették a névjegyüket szocreál munkáikkal, amelyeket viszont nem láthattunk, csak most a debreceni bemutatón.
"Nem árt belenézni a tükörbe, különben nem tudjuk miért tartunk ott, ahol tartunk" - jegyezte meg a polgármester.
Mészáros Márta filmrendező a megnyitón utalt arra, hogy a Modem udvarán felállított hatalmas Sztálin-szobor az ő filmjéből való. Felidézte, hogy amikor a ,90-es évek elején a film forgatásához Budapesten felállították Sztálin nagyméretű szobrát, sokan riadtan sereglettek össze.

Mészáros Márta elmondta: a szocreál időszaka Magyarországon rövid periódus volt, 1956-tal befejeződött, de aztán kitolódott a korszak, mert sokáig a realisztikus alkotások határozták meg a művészeti életet.
A debreceni kiállításon több mint 100, nagyméretű 1950 és 1956 között készült festmény és néhány emblematikus szobor tekinthető meg.
Rieder Gábor művészettörténész, a kiállítás kurátora a megnyitót megelőző sajtóbemutatón elmondta, hogy a szocreált a nagy méretek jellemezték, s a kiállításon olyan képeket is bemutatnak, mint a kor egyik leghíresebb festményének, Feketéné Gáspár Anni Füttyös kalauz képének a másolata. A képért hamarosan a névtelenségbe süllyedt festő akkor Munkácsy-díjat kapott, s az eltűnt eredeti festményt az ÁVH vásárolta meg.

A bemutatón Szőnyi Istvánnak, Bernáth Aurélnak és Glatz Oszkárnak a szocialista realizmus stlusában készült egy-egy munkája is látható.
A november 7-ig nyitva tartó tárlat rendszeres kísérőprogramjai minden pénteken délelőtt 10.00 órától a Modem kávézójában a Szabad Nép félóra, augusztus 5-től október 21-ig pedig minden kedden este Dalolva szép az élet címmel filmmúzeum lesz az ,50-es évekből.