A cigányzenész világ újabb királyt avat a hónap végén Budapesten: a prímás- és a klarinétkirály, valamint a cigánydal éneklés királynője után a magyar nóta királyának fejére kerülhet korona; a megtisztelő címet Tolnai András, a 100 Tagú Cigányzenekar nótaénekese kapja.

A muzsikus társadalom több száz éves tradíciója szerint a közösség választása alapján a saját műfajában a legkiválóbb viselheti a címet és a koronát, amelyet nagyszabású és látványos ceremónia keretében adnak át.

Magyarország első megkoronázott prímáskirálya "36-ik" Rácz Laci volt 1830-1886 között, és halála után 100 évig nem is volt olyan művész, aki kiérdemelte volna az elismerést. A következő prímáskirály Boross Lajos, Kossuth-díjas művész, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös tiszteletbeli főprímása lett, aki idős kora és egészségi állapota miatt már csak egy-egy különleges alaklommal és néhány nóta erejéig lép a világhírű zenekar élére.



A zenész világ a klarinét királyává Kállai Kis Ernőt, míg a cigánydal éneklés királynőjévé Bangó Margit Kossuth-díjas előadóművészt koronázta, a nótaéneklés királyává pedig az éppen 30 esztendős, híres zenészdinasztiából származó Tolnai Andrást választotta a közösség.

Az új király hegedülni, cimbalmozni, később pedig zongorázni tanult, de a nótaéneklésben teljesedett ki karrierje. 1992-ben a "Csendül a nóta" című verseny első helyezettje és "legjobb közönségdíjasa" lett, majd 1994-ben, a II. Nótaolimpia legjobb férfi előadója címet nyerte el. 2000-ben Magyar Örökség díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel jutalmazták.
Tolnai András énekelt már államfőknek és világhírű közéleti személyiségeknek, de hallhatta őt II. János Pál pápa is.

A nótaéneklés első királyát, aki szerelmének a színpadot, fizetségének a tapsot tartja, július utolsó napján koronázzák meg Budapesten.