Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Mikor követi újabb az emberiség nagy lépését?

Mikor követi újabb az emberiség nagy lépését?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 07. 21.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Július 21. az űrhajózás történelmének egyik legdicsőbb évfordulója, hiszen 1969-ben ezen a napon lépett először ember a Hold felszínére. Neil Armstrong és Edwin Aldrin történelmi jelentőségű útját 1972-ig még öt további expedíció követte, azóta azonban nem jártunk égi kísérőnkön.

Az Apollo-program volt az első és máig egyetlen emberekel végrehajtott űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok összesen 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére. A program fő célkitűzését 1961-ben jelentette be John Fitzgerald Kennedy elnök, 1961. május 25.-i kongresszusi beszédében (ezzel egyben hivatalosan is elindítva a programot): 9 éven belül embert juttatni a Holdra és biztonságosan vissza is hozni. A célt 1969. július 21-én az Apollo-11 űrhajósainak sikerült teljesíteni. Őket még további öt űrhajóspáros követte, így összesen hat sikeres holdraszállást teljesítettek a NASA űrhajósai.

A repüléseket egy speciális űrhajórendszerrel hajtották végre, amely az Apollo típusú űrhajókból és a holdraszállás kulcsának számító holdkompokból állt, hordozóeszközként pedig szintén speciálisan a feladathoz tervezett Saturn V és Saturn IB rakétákat használtak. A program hardverét később sikerrel alkalmazták más űrkutatási programokban is, így a Skylab-programban és az Apollo-Szojuz repülésen is.

Aldrin a Holdon

Neil Armstrong, Michael Collins és Edwin „Buzz” Aldrin űrhajója 1969. július 16-án emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) űrközpontból. A Hold körüli pályára állás 3 napig tartott. Az asztronauták meglepődtek a Hold kietlenségén, sivárságán. 1969. július 20-án leszálltak a Hold felszínére (európai, ázsiai és afrikai idő szerint csak július 21-én). A leszállás nem volt zökkenőmentes. Aldrin és Armstrong bemászott az Eagle („Sas”) nevű holdkompba, Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben. Az Eagle leválása után 100 kilométeres magasságban Hold körüli keringésbe kezdett, majd 13 km-es magasságba süllyedt. A küldetés legnehezebb része ezután következett. 12 percnyi üzemanyag állt rendelkezésre a holdkomp üzemeltetéséhez. Az üzemanyag kifogyása előtt végre megpillantották a leszállásra kijelölt helyet, majd leszálltak a Hold felszínére a „Nyugalom-tengerében”. „Houston, a Sas leszállt” – jelentette Armstrong.




1972-ig még öt alkalommal szálltak le űrhajósok a Holdra. Minden alkalommal két űrhajós szállt le a holdkomppal, összesen 12 űrhajós léphetett a Hold felszínére. A misszió harmadik tagja a parancsnoki egységben a Hold körül keringett. Az egyes expedíciók időtartama 8 és 13 nap között változott, a Holdon töltött idő 21 és 75 óra között volt. Összesen 14 alkalommal dolgoztak az űrhajósok 2–7 órát a Hold felszínén. A 12 Holdon járt űrhajós összesen 380 kg kőzetet és talajmintát gyűjtött. Az utolsó három expedícióra (Apollo–15, -16, -17) elektromos holdautót vittek magukkal, ezzel 27-35 kilométert tettek meg a Hold felszínén. A program utolsó három küldetését törölték. Egyetlen sikertelen holdraszállási kísérlet az Apollo–13 volt. A holdexpedíciók indítására a világ akkori legnagyobb hordozórakétáját, a Saturn-5-öt használták.

Az Apollo-program kiterjesztéseként 1973-ban pályára állt az első amerikai űrállomás, a Skylab. Az utolsó Apollo űrhajóval vettek részt az amerikaiak az Apollo-Szojuz-programban.

Az Egyesült Államok az Apollo-programra több mint 19,5 milliárd dollárt költött.
A jelenlegi tervek szerint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína 15 éven belül egyaránt embert kíván juttatni a Holdra, melynek a tudományos szenzáción túlmenően kőkemény gazdasági okai vannak. A Hold talajában ugyanis hatalmas mennyiségben található meg a hélium 3-as izotópja, az úgynevezett trícium, a gáz egy könnyebb, nem radioaktív változata, ami a Földön igen ritka. Körülbelül 200 millió tonna holdtalaj egy tonna héliumot adna, míg ugyanez a mennyiség a Földön csak 10 kilogrammot eredményezne. A Hold tízszer több energiát tárol hélium-3 formájában, mint a Föld az összes kőolajszármazékában, az energiává alakításhoz szükséges technikák pedig a jelek szerint másfél-két évtizeden belül alkalmazhatóvá válnak. A versenyfutás tehát hamarosan megkezdődik.

A holdraszállásokkal kapcsolatban máig számos összeesküvés-elmélet kering, melyek lényege szinte kivétel nélkül az, hogy nem is történtek meg. Természetesen az egyik fő érintettnek, Buzz Aldrinnak is megvan ezekről a véleménye:

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A nyár ritmusai a BJC-ben A nyár ritmusai a BJC-ben
  • „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója
  • Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr697831096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard