Újra csata dúlt Szőregen vasárnap délelőtt, ahogy 1849 augusztusában: a IX. Nemzetközi Huszár és Hagyományőrző Találkozó öt országból érkezett több mint kétszáz hagyományőrző katonája elevenítette fel a szabadságharc egyik ütközetének eseményeit.
A harcoló egységek - több mint kétszáz katona, köztük ötven lovas - felvonulását követően tűzpárbaj kezdődött, dörögtek a három- és hatfontos ágyúk, szóltak az elöltöltős puskák. Elsőként a magyar gyalogság csapott össze az osztrák lovassággal, amelyet hősies küzdelem során sikerült föltartóztatni, majd az érkező huszárok segítségével vissza is verni a támadást. Ezt a gyalogsági összecsapás követte, majd a magyar csapatok a lengyel és olasz légió utóvédharca mellett visszavonultak.
1849. augusztus 2-án, néhány nappal azt követően, hogy felrobbant a szegedi lőszerraktár, a magyar egységek elhagyták a Tisza-parti várost, melyet így a Haynau vezette osztrákok harc nélkül tudtak elfoglalni.
A Dembinszky Henrik főparancsnoksága alatt álló magyar egységek - mintegy 41 ezer fő, száz löveggel - álltak szemben a 25 ezer főnyi Habsburg-csapatokkal, amelyeknek 160 ütegből álló tüzérsége azonban lényegesen erősebb volt. Az augusztus 4-i tüzérségi párbajt követően a seregek augusztus 5-én csaptak össze. A csatában négy-ötszáz magyar honvéd esett el, s csaknem ugyanennyien kerültek hadifogságba. Az osztrák veszteségek jóval kisebbek voltak, a negyvenöt halott mellett százkilencvenen sebesültek meg. Az ütközetet követően a magyar egységek Temesvár irányába vonultak vissza.
