A máriabesnyői kegytemplomot kis bazilika (basilica minor) rangra emelte a Vatikán Istentiszteleti és Szentségi Kongregációja. A Váci Egyházmegyéhez tartozó templom rangjának emeléséről körlevélben értesíti a terület papságát Beer Miklós váci megyéspüspök. Az ünnepélyes kihirdetést szentmise keretében tartják, szeptember 7-én Máriabesnyőn.
A Vatikán Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjának 1989-es dokumentuma szerint a kis bazilikák kötelességeihez tartozik, hogy előmozdítsák a hívők liturgikus képzését. Ezek között kiemelkedő helyet kap a pápa és a szentszék dokumentumainak tanulmányozása és népszerűsítése.
Ezen kívül nagy gondot kell fordítaniuk az év szertartásainak előkészítésére és lebonyolítására, különösen az adventi, a karácsonyi, a nagyböjti és a húsvéti időszakban. Elő kell mozdítaniuk a hívők tevékeny részvételét az oltáriszentség (eukarisztia) és a zsolozsma ünneplésében, főleg a reggeli és az esti dicséret imádkozásával.
A vatikáni előírás szerint a kis bazilikáknak megfelelő prédikációkkal, imavirrasztásokkal kell megünnepelniük a cím ünnepélyes kihirdetését az azt megelőző és az azt követő napokban. A kis bazilika zászlóin, berendezésein és pecsétjén használható a pápai szimbólum, vagyis feltüntethetőek az "egymást keresztező kulcsok".
A máriabesnyői kétszintes barokk kegytemplomban található az ország legkisebb kegyszobra, ami 11 centiméter magas és 4 centiméter széles. A loretói Mária-szobor fekete cédrusfából faragott másolata, amelyet a kapucinus szerzetesek gyalogosan hoztak el Loretóból, Máriabesnyőt híres búcsújáró hellyé tette.
A kegytemplomot és a mellette lévő kolostorépületet gróf Grassalkovich Antal és felesége alapította 1761 és 1771 között. Az altemplom családi sírboltjában található a számukra művészi módon megalkotott hatalmas márvány szarkofág.
