Bécs városa Vénusz-lázban ég: csütörtökön volt kereken száz éve, hogy Willendorfban rábukkantak a gömbölyded, nagyjából huszonötezredik évét taposó hölgyre, akinek tiszteletére most nagyszabású ünnepségeket rendeznek az osztrák fővárosban.
A Willendorfi Vénusz fellelésének centenáriuma alkalmából rendezett ünnepségek azonban távolról sem merülnek ki a róla mintázott kulináriák, illetve tisztálkodási szerek piacra kerülésében. A bécsi Természettudományi Múzeum szombaton nyitja meg aprócska lakója tiszteletére rendezett, 2009 február elsejéig megtekinthető speciális kiállítását, amelyen a mészkőből készült főszereplő mellett Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából származó, nőket ábrázoló ősi szobrokat mutatnak be az érdeklődőknek. Az osztrák posta is lerója tiszteletét a hölgy előtt: pénteken hozzák forgalomba a róla mintázott, három dimenziós bélyegüket.
Nem tudni, hogy pontosan mit akartak kifejezni a szobrocska készítői művükkel: a Willendorfi Vénuszt lehet akár termékenységi szimbólumként, akár istennőként, akár varázserővel bíró tárgyként értelmezni - mondta el az Associated Pressnek Walpurga Antl-Weiser, a bécsi Természettudományi Múzeum egyik szakértője. Antl-Weiser, aki azon kevesek közé tartozik, akik kezükben tarthatták a szobrocskát, és aki egy, a témával foglalkozó könyv írója is egyben, hozzátette, hogy a nem helyi anyagokból készült remekmű egy olyan korból származik, amelyben az emberek mamutokkal, gyapjas orrszarvúkkal és egyéb félelmetes ősállatokkal osztoztak a területen. A szakértő szerint képtelenség megmondani, hogy pontosan milyen céllal készült a gömbölyded nőalak, amelyhez hasonlót az idők folyamán többek között Franciaországban és Oroszországban is találtak a régészek. Egy azonban biztos: a szobrocska egyre népszerűbb, mondhatni ikonikus alakká vált - tette hozzá a múzeum munkatársa.
