Tokaj - A Biblia Éve alkalmából jövő szerdán nyílik Tokajban, a Tokaji Borok Házában A Biblia és Tokaj évszázadai című időszaki kiállítás, amelyen 3 héten keresztül megtekinthető lesz az eredeti Vizsolyi Biblia.
A kiállítás szervezője a Tokaji Írótábor Egyesület. A kiállítás augusztus 13. és szeptember 3. között tekinthető meg hétköznapokon 10 és 16 óra között.A Vizsolyi Biblia tartalmazza a Szentírás első, teljes magyar fordítását. A terjedő protestantizmusnak köszönhető, hogy a katolikus felekezetű Habsburgok meglehetősen szigorú korlátozó intézkedései ellenére is 1590-ben megszületett az első nyomtatott magyar nyelvű Biblia.
A vizsolyi nyomda jeles termékéről mégis sokáig igen kevés adat állt a rendelkezésünkre, ahogy azt Szabó András is megjegyzi: "... senki nem árul el semmit, mintha szándékosan rejtenék el az információkat". Ennek persze több oka is lehetett: egyrészt a még reformáció idején is dívó negatív írói öntudat; másfelől pedig a nyomda zavaros engedélyezési ügyei.
Az előbbit még a középkor hagyományozta az öntudatos és egyéniségkedvelő reneszánsz vallásos irányzatára. A középkorban volt ugyanis jellemző, hogy a Biblia igéző és túlszárnyalhatatlannak ítélt írásai mellett a kor szerzői elrejtették szerény személyüket. Felesleges hívságnak és egyben méltatlannak is tartották nevüket arra, hogy feltüntessék alkotásaikon.
Károli Gáspár, a fordító nevét is csak a harmadik kiadás elejére kanyarítja majd a kötet gondozója, Szenci Molnár Albert. Károli neve ráadásul itt még mint az előszó szerzője szerepel. Érdemes egyúttal megjegyezni azt is, hogy bár a bibliafordítás nem csak az ő nevéhez fűződik - hiszen ez egyetlen ember erejét meghaladó munka lenne-, azonban a fordítóközösség többi tagjának neve a múlt homályába hullt. Csak feltételezhetjük, hogy Károli nevét pozíciója miatt őrizhette meg a címlap: ő lehetett a fordítóközösség irányítója, összefogója.

Károli szerepét azonban semmiképpen sem szabad lekicsinyítenünk a tények tudatában. Károli maga is hosszabb bibliai részek egyéni fordítója volt, s nem utolsó sorban rá várt a sajtó alá rendezés igen körülményes és nehéz feladata. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött nyomdai kézirat néhány lapja is ezt bizonyítja. Rajta Károli kézírásával találunk kiegészítéseket, valamint javításokat.
Másik oka az elhallgatásoknak nem lehetett más, mint a vizsolyi nyomda igen kényes helyzete. Rudolf, Habsburg császár ugyanis, a protestantizmust megfékezendő, külön engedélyhez kötötte a protestáns nyomdák működését. Vizsolynak azonban nem volt ilyen engedélye! Hogy a Biblia mégis megszülethetett, nemcsak a titkolózásnak köszönhető, hanem a Vizsoly és Gönc környéki földeket birtokló Rákóczi-családnak is. Rákóczi Zsigmond volt ugyanis az, aki nem hagyta, hogy birtokán "illegalitásban" működő nyomda felszerelését elkobozzák, s napvilágot lásson e - Szabó András szavaival élve - "szamizdat-Biblia".