Az új szerb idegenforgalmi statisztikák szerint az ország legkeresettebb turistacélpontjai közé került a Tara hegyvidék, amely alig húsz éve még "katonai védelem" alatt állt, s üdülni, pihenni vágyó átlagemberek alig érhették el, és ez az a hely, ahol majd emir Kusturicát eltemetik.

A Szerbia legnyugatibb csücskében, Bosznia és Hercegovina határán lévő nemzeti park Jugoszlávia széteséséig a honvédelmi minisztérium "víkendtelkének" számított, csak a tárca építhetett ott üdülőket. Jugoszláv Hadsereg azonban már nincs, s a turisták egyre nagyobb számban fedezik fel a csodás vidéket, amely a tájon kívül két egészen egyedülálló, ember alkotta nevezetességgel is szolgál.
Az egyik a Sargani Nyolcas nevet viselő vasút, amelyen kivételes élmény végigutazni. A pálya mindössze 13,5 kilométer hosszú, s kezdete és vége között légvonalban alig több mint három kilométer a távolság. A hol dízel-, hol gőzmozdonyok húzta szerelvények (amelyek négy óra alatt tudják csak megtenni oda-vissza a távot) azonban több mint háromszáz méteres szintkülönbséget győznek le eközben, s jutnak el a 76 centiméteres nyomtávon az 1500 méteres magasságba.

Közben átmennek 22, összesen 5,5 kilométer hosszúságú alagúton, s öt mély szakadékot átívelő hídon. A keletkezésekor műszaki csodának számító vasútvonal építése 1921-ben kezdődött, s 1925-re (egyebek mellett 200 építőmunkás halála árán) létrejött a Belgrád és Szarajevó közti vasúti összeköttetés. A szakasz furcsa nevét egy szokatlan mérnöki megoldás adja: ahhoz, hogy a Sargan hegy meredek lejtőit legyőzzék, a tervezők egy 8-ast formázó kacskaringós pályát találtak ki.

Az utolsó személyszállító szerelvény 1974 elején haladt végig a pályán, amely karbantartás nélkül pusztult 1999-ig, amikor hozzáláttak a felújításához. Öt évvel később még egy új - Golubci (Szerelmesek) nevű - állomást is kapott a világhírű szerb filmrendező, Emir Kusturica jóvoltából, aki a Sargani Nyolcasnál forgatta le Az élet egy csoda című, hatalmas nemzetközi sikert aratott, Cannes-ban Arany Pálmára jelölt filmjét.


A vasútvonal, s völgyi állomása neve, Mokra Gora azóta elválaszthatatlanul összeforrt Kusturicáéval. Az Emlékszel Dolly Bellre?, A papa szolgálati útra ment, A cigányok ideje, a Macska-jaj, és még sok világhírű film rendezője Az élet egy csoda forgatásán beleszeretett a Tarához tartozó Mokra Gora (Nedves hegy) hegyvonulatba, s 2004-ben házat vitetett egyik kisebb, alig ezer méteres csúcsára, a Mecavnikra (magyarul Viharos), sőt meghagyta, hogy ha meghal - még csak 53 éves -, ott temessék el.

A hegyvonulattal azonos nevet viselő Mokra Gora falu fölötti hegycsúcson lévő pihenőhelyét, ahol évente sok hónapot tölt, Kusturica szó szerint vitette - Boszniában szedetett szét egy XIX. századi szerb parasztházat, s állíttatta fel a Mecavnikon. Innentől kezdve a rendezői fantázia tovább szárnyalt, s ennek az eredménye a Drvengrad (Faváros) nevet viselő különös település.
Kétszáz évvel ezelőtt készült boszniai, a közép-szerbiai Zlatibor hegyvidékről származó, illetve Mokra Gora-i faházakból áll, és csupán két új épülete van: a régi házak stílusát pontosan követő, fából készült templom, s mellette a harangláb.

A régi, de remekül konzervált házakban, amelyek között Kusturica menedéke is ott van, étterem, képzőművészeti galéria, kizárólag helyben sütött édességeket, erdei gyümölcsökből készült leveket és kis manufaktúrában főzött helyi sört áruló presszó működik. Van egy szálloda is, amely mintegy 40 - fürdőszobával, műholdas televízióval, korszerű minikonyhával felszerelt -, régi fabútorokkal berendezett házból áll, amelyeknél arra is ügyeltek, hogy a rusztikus berendezési tárgyak festése házanként más és más legyen.
És mivel a miniváros Kusturicáé, egyik faházában - technikáját tekintve - a világ legkorszerűbbjei közé tartozó mozi is működik. A rendező alkotásait - Belgrádot, s a világ összes filmfővárosát megelőzően - itt mutatják be először, s évente megrendezik a pályakezdő-, a kommersz műfajától magukat távol tartani akaró rendezőknek szánt Küstendorf filmfesztivált.

A világszerte rendkívül népszerű, egyszerre művészi és populáris Kusturica még viccelődik is kedvenc városában: fesztiváljain minden évben tart egy, az általa, s a vele egy hullámhosszon lévők által legrosszabbnak tartott (többnyire akciós) filmnek járó temetést. Idén - Nyikita Mihalkov orosz színész-rendező társaságában - a Drágán add az életed! került a feledés Mokra Gora-i képletes koporsójába.