Körbejárva a Szigeten feltérképeztük az idei toitoi- helyzetet, megnéztük, mit lehet enni és inni, és észrevettünk egy-két változást: Ezekből íme néhány példa.
Dícséretes, hogy évről évre szaporodnak a mobil vécék a fesztiválon: egyre több színpadnál és sátornál találunk toitoit: bár kétségtelen, a tisztaságról sajnos még mindig nem híres a Sziget vécéállománya. Ezt megkönnyítendő a lányok legnagyobb örömére idén több konténer is rendelkezésünkre áll egy higiénikus, kellemes, igazi otthoni-fílinges pisilésre. Inkább a sor, mint a toitoi - vallják a sorbanállók. A híres wc-papír gyártó cég konténerei előtt kedves vécésnénik osztogatják a wc-papírt, amit ugye a toitoi-okban soha, de soha nem találunk.
A Nagyszínpadnál kicsit furcsa dologra leszünk figyelmesek: a rámpás lelátó mellett felállított négy darab mozgássérült toitoit lelakatolták. Mind a négyet. Kérdésünkre az egyik mozgássérült hölgy megnyugtat, nem messze van még mozgássérült mobilvécé, nem siet sehová, ráér odáig elmenni.
A kaja- és piahelyzet szinte változatan, nyilván, sokkal több és színesebb a bár- kínálat: például igazi beach-hangulat vár egyes koktélbárokban, finom ham & eggs-et ehetünk a reggelizőbárokban, és aztán ott a sok trendi szendvicsbár is.
A Sziget programfüzet idén is vastagodott, remek ötlet például, hogy megtaláljuk az itallapot a füzetben, nem lutri tehát italt vásárolni. Persze semmi sem olcsó, egy fél grillcsirke 900 forintért mondhatni elég keménynek bizonyul, vagy a pohár sör 500-ért sem mondható kevésnek. Több présház is nyílt idén, nem beszélve a pálinkahelyzetről, az isteni kenyérlángosról vagy az amerikai "csináld magad" hot-dogról.
Az árusok sétányán sok változás nem történt: nagyjából ugyanazt vásárolhatjuk, mint tavaly. Könyvárusnál Iron Maiden- vagy Doors-könyvek, aztán mellette brutális katonai felszereléseket és gázmaszkot árusító stand, vagy az ördöglakat-árusok, eddig úgy tűnik, inkább a külföldiek kiszolgálására (már ami az árakat illeti).
Tisztábbnak tűnt a fesztivál, bár még ne igyunk a medve bőrére a második napon, ám mégiscsak több konténert, szemetest találtunk, az utakon valóban járható járólapokat, a sátraknál óriási program-táblákat állítottak fel, így most már kisebb az esélye, hogy eltévedünk, ám ha ez mégis megtörténne, szinte lépten-nyomon információs urakba-hölgyekbe botlunk, akik mindenben segítenek.
A Szigetre való bejutás mintha idén gördülékenyebbnek tűnne, több kapu, több pénztár és több lehetőség áll a rendelkezésünkre. Akik autóval érkeznek a fesztiválra, és körbejárva Óbudát nem találnak már szabad parkolót (ami elég sanszos), azoknak nyitva áll a Sziget parkoló, szintén pénzért.
A Nagyszínpadnál kicsit furcsa dologra leszünk figyelmesek: a rámpás lelátó mellett felállított négy darab mozgássérült toitoit lelakatolták. Mind a négyet. Kérdésünkre az egyik mozgássérült hölgy megnyugtat, nem messze van még mozgássérült mobilvécé, nem siet sehová, ráér odáig elmenni.
A kaja- és piahelyzet szinte változatan, nyilván, sokkal több és színesebb a bár- kínálat: például igazi beach-hangulat vár egyes koktélbárokban, finom ham & eggs-et ehetünk a reggelizőbárokban, és aztán ott a sok trendi szendvicsbár is.
A Sziget programfüzet idén is vastagodott, remek ötlet például, hogy megtaláljuk az itallapot a füzetben, nem lutri tehát italt vásárolni. Persze semmi sem olcsó, egy fél grillcsirke 900 forintért mondhatni elég keménynek bizonyul, vagy a pohár sör 500-ért sem mondható kevésnek. Több présház is nyílt idén, nem beszélve a pálinkahelyzetről, az isteni kenyérlángosról vagy az amerikai "csináld magad" hot-dogról.
Az árusok sétányán sok változás nem történt: nagyjából ugyanazt vásárolhatjuk, mint tavaly. Könyvárusnál Iron Maiden- vagy Doors-könyvek, aztán mellette brutális katonai felszereléseket és gázmaszkot árusító stand, vagy az ördöglakat-árusok, eddig úgy tűnik, inkább a külföldiek kiszolgálására (már ami az árakat illeti).
Tisztábbnak tűnt a fesztivál, bár még ne igyunk a medve bőrére a második napon, ám mégiscsak több konténert, szemetest találtunk, az utakon valóban járható járólapokat, a sátraknál óriási program-táblákat állítottak fel, így most már kisebb az esélye, hogy eltévedünk, ám ha ez mégis megtörténne, szinte lépten-nyomon információs urakba-hölgyekbe botlunk, akik mindenben segítenek.
A Szigetre való bejutás mintha idén gördülékenyebbnek tűnne, több kapu, több pénztár és több lehetőség áll a rendelkezésünkre. Akik autóval érkeznek a fesztiválra, és körbejárva Óbudát nem találnak már szabad parkolót (ami elég sanszos), azoknak nyitva áll a Sziget parkoló, szintén pénzért.
