Uniós pénzek bevonásával az ókor egyik építészeti csodájának, a Traianus római császár által készíttetett első Duna hídnak az újjáépítését tervezi Szerbia és Románia - jelentette a belgrádi sajtó.
A római légiók által taposott, 103 és 105 között felépült híd csak száz évig állt - Traianus utóda, Hadrianus császár leromboltatta, nehogy északról jövő támadások segítőjévé váljon -, de utána még vagy ezer évig nem épült új híd a Dunán. Húsz pilléréből csupán egy maradt meg a szerb part közelében, de korabeli ábrázolások alapján nagy pontossággal megállapítható, hogyan nézett ki.
A remek mérnöki alkotás mindkét végén szobrokkal díszített boltíves kapu emelkedett. A Vaskapu után, de még mindig szűk mederben rohanó Dunába húsz kőpillért állítottak, s ezek tartották a fából készült, boltíves faszerkezettel alátámasztott hídpályát.
A híd rekonstrukcióját elsősorban Szerbia szorgalmazza, amely büszke ókori örökségére - nyolc római császár született mai területén, több jelentős romvárossal is rendelkezik -, s igyekszik azt turistaipara szolgálatába állítani. Traianus hídjának rekonstrukciójára egyelőre 1 millió euró áll rendelkezésre, ami szakértők szerint nem elegendő, de a terv kiötlői állítják: biztos ígéreteik vannak arra, hogy szerb, román és uniós forrásból összejön a szükséges összeg.
Eredeti neve: Marcius Ulpius (Nerva) Traianus 53-ban született a dél-hispániai Italica városában. Családja eredetileg Umbria tartománybeli Tuder városából származott, de áttelepültek a romanizált Baetica (Dél-Hispánia) Italica városba. Apja Marcius Ulpius Traianus a családból elsőként lett szenátor és elnyerte a konzuli hivatalt is, majd egy időben Asia és Syria tartományok helytartója volt.
Amikor apja helytartó volt Syria tartományban, Traianus ugyanott katonai tribunusként teljesített szolgálatot tíz évig. Preatorsága után légió parancsnok volt és támadást vezetett a Domitianus ellen lázadást szíító Saturninus leverésére, de mire csapataival megérkezett a lázadást már elfolytották. 91-ben konzullá választották. 97-ben Felső-Germánia kormányzója volt, amikor értesült arról, hogy a meggyilkolt Domitianus után a szenátus által császárnak megválasztott Nerva fiává és örökösévé fogadta (adoptálta). Az idős Nerva 98 januárjában elhunyt, és Traianus minden nehézség nélkül trónra lépett.
A dunai tartományokat veszélyeztető dák fejedelemségek ellen 101 és 106 között két hadjáratot indított, melyekben győzelmet aratott, amivel Dáciát a Birodalom új provinciájává tette, ahol gazdag bányákat szerzett és nagy aranykincseket is zsákmányolt, ezzel az ókori Róma utolsó nagy hódításait érte el. Az európai birodalmi területek bővítése elismeréséül a szenátus diadaloszlopot állítatott a római fórumon, melyen aprólékosan kimunkált domborműveken örökítették meg diadalát (Traianus-oszlop). Ekkor a Birodalom hadserege mintegy négyszázezres létszámú volt, a harminc légióban túlnyomó részt a provinciákból besoroltak voltak. A Birodalom különböző népeiből szövetséges egységeket szervezett (numeri symmachiarii) melyek megőrízték sajátos nemzeti harcmodorukat.
Uralkodása alatt a közmunkák programjának növelésére törekedett, az utak és hidak nagyszabású hálózatát építették a Birodalom egész területén. Ekkor készült a via Appia és a via Latina újjáépítése. Numidiában Thamugadi közelében 100-ban a leszerelt katonák számára coloniát alapított, melyet katonai tábor mintájára terveztek meg, bazilikával, fórummal, a szenátus üléseinek épületével. Létrehozatta a főváros jobb vízutánpótlását biztosító Aqua Traiana vízvezeték rendszert, ami a Sabinus-tó forrásvidékéről táplálta jó minőségű vizzel Rómát és a közbenső területeken működő ipari létesítményeket (különböző rendeltetésű malmokat). 109-ben néhány nappal az Aqua Traiana átadása előtt készült el Traianus fürdőinek épületegyüttese, mely a főváros legkiterjedtebb fürdője lett. Ilyen fürdőkből még tizenegyet építtetett.
Traianus Fóruma, melyet a damaszkuszi mester Apollodórosz tervezett, a legpazarabb a Forum Romanum épületei között 160X110 méter alapterülettel. Itt egy latin és egy görög konyvtár is épült amelyek között a Dacia meghódításának emlékére állított Traianus-oszlop ma is áll. A Fórumot három terasz-szintel egészítették ki, az északi és déli oldalt félkör alakban oszlopsorok szegélyezték. Az északi oszlopsor Traianus Vásárterének (Mercatum Traiani) homlokzatát képezte, mely 150 üzletnek és hivatalnak adott helyet. A fórum közelében felépítették a Basilica Ulpia épületét, ahol a jogi ügyleteket intézhették a polgárok.
Ostiában, Anconában és Centumcellae ( a mai Civita Vecchia) területén új kikötőket alakítottak ki. A főváros jobb megközelítése érdekében Ostiát a Tiberissel összekötő új hajózható csatornát építettek. Fossa Traina elnevezéssel a Nílust a Vörös-tengerrel összekötő hajózható csatornát is újjáépítették.
