Mundruczó Kornél, Petrányi Viki, és Balassa Péter nyerte meg a Szindbád mozira kiírt pályázatot a Budapest Filmtől. Új név alatt - Kino - fogják üzemeltetni, nem klasszikus mozi lesz, hanem egy befogadóhely, ahol sokan szerepelhetnek majd társulattól függetlenül.
A Budapest Film pályázatot írt ki az egy ideje eléggé elhanyagolt Szindbádra. Most a filmrendező Mundruczó Kornél alkotótársával, Petrányi Viktóriával és a Cirko-gejzír mozi igazgatójával, Balassa Péterrel közösen belevágott, hogy létrehozzon egy befogadóhelyet. Olyan alkotókat szeretnének meghívni, akiknek nincs állandó helyük arra, hogy közönség előtt játsszanak. Nemcsak mozi lesz itt, hanem színház, kerekasztal-beszélgetések - ahogyan a Cirko-gejzírben már megszokhattuk – és tematikus filmklubok is. Tervük, hogy olyan alkotókat hozzanak be újra a köztudatba, akik valamiért elfelejtődtek. A megnyitás után több retrospektív sorozat indul el, többek közt Tarr Béla, Mundruczó Kornél vagy Takeshi Kitano filmjeit fogják vetíteni. A névváltoztatás mellett persze arculatváltás is várható. Ezen kívül oktatási programot is akarnak majd az új helyen; a gimnazistákat és a főiskolásokat aktívan szeretnék bevonni a program alakításába, hogy egységes képet kaphassanak a filmművészetről, ami általában csak azok kiváltsága, akiknek ez a hobbijuk, vagy a szakmájuk.
E-mozi
Európában Párizs után Magyarországon van a legszervezettebb artmozi-hálózat. Magyarországra bejön az igényes filmek legjava. Annak ellenére, hogy igazi közönségsikert nem éppen a művészfilmekkel lehet elérni, Magyarországon állami hozzájárulással tudnak menni azok a filmek, amelyek nemzetközi viszonylatban fontosak. A moziik digitalizációja éppen augusztusban zajlik Magyarországon, most szerelik be a gépeket, amelyek alkalmasak arra, hogy nagy felbontású, majdnem 35mm-es film-minőségű képet képes adni. Előnye, hogy a digitális technikával egyszerre harminc moziban is el lehet indítani egy filmet, mivel nem kell mindenhová kópiát eljuttatni. Ezentúl nem fog romlani a film minősége szállítás közben, nem lesz rajta karcolás, a hang is hibátlan marad és sokkal olcsóbb lesz a filmterjesztés is. Így több filmet hozhatnak be ugyanannyi pénzből. Hátránya, hogy majdnem olyan minőségű, mintha mozit néznénk. Állítólag a nézők kilencvennyolc százaléka nem fogja észrevenni, csak az a kettő, annak hátránya a jó szeme.
Mitől lesz valami művészfilm?
Természetesen attól, hogy azt mondják rá. A Filmszakmai Bizottság öt főből álló zsűrije dönti el – előre lefektetett tényezők alapján –, hogy művészfilmnek számít-e egy-egy alkotás: például az egyetemes filmkultúra fejlődésében játszott szerep az egyik tényező. Az előre lefektetett szempontokon kívül automatikusan artbesorolást kap még az a film, amelyik valamelyik A-kategóriás fimfesztiválon díjat nyert. Ilyen például a cannes-i, a berlini, a velencei és a locarnói fesztivál, ami nemrég ért véget Svájcban.
