Az Énekek Énekét bemutató kiállítás nyílt pénteken a budapesti Zsidó Múzeumban. A Szentírás és avVilágirodalom kiemelkedő kincsét az izraeli születésű, Kölnben élő Jonathan - alias Robert Windmüller - földfestékkel színezett táblákra felvitt művészi kalligráfiái idézik héberül, Benedek István Gábor különlegességnek számító hexameteres fordítása magyarul; a kiállítást Rusznák Rita rendezte.

A hagyomány által Salamon királynak tulajdonított több mint lírikus szépségű szerelmi versciklus, sőt erotikus mű szerelmi történet, amely a pásztor és a szépséges Szulamit dialógusát tartalmazza - ám kanonizálták, bekerült a Bibliába. Ennek az a magyarázata, hogy mind a zsidó, mind a keresztény vallási értelmezés allegorikus jelentést tulajdonít a szövegnek. A zsidó rabbik Isten és a zsidó nép, a keresztény teológusok Krisztus és az egyház megszemélyesítőiként tekintenek a szerelmes párbeszéd szereplőire.

A Zsidó Múzeum legfelsőbb emeletének termeiben együtt látható kalligráfiasorozat alkotója, az 1943-ban az izraeli Haifán született Jonathan az MTI-nek elmondta, hogy az egyes műveket egyszerre ihlette a gyönyörű bibliai szöveg és a csodálatos izraeli táj, amely képein materiálisan is jelen van. A színezőanyag ugyanis az izraeli föld és homok, ezek sok árnyalatával "festi" meg pasztellhatást keltő képeit, amelyek némelyikére az Énekek Énekének teljes szövegét vitte fel, másokra viszont annak csak néhány szavát.

Ennek a szövegnek magyarra fordítását fél évszázada Scheiber Sándor adta fel "házi feladatként" növendékeinek az Országos Rabbiképző Szemináriumban. Közöttük volt Benedek István Gábor, akiből ugyan nem rabbi lett, hanem író és újságíró, de ebben az időben még költőnek készült és elhatározta, hogy a csodálatos dialógus magyar változatait egy hexameteres fordítással fogja gazdagítani. Mint az MTI-nek elmondta, a számra nagyon kedves kéziratot azóta is újra és újra elővette, csiszolgatta, többek között barátja, Fazekas Lajos filmrendező segítségéval, aki a kiállítás pénteki megnyitóján is ismertette a történetet.

Senki sem tudja, van-e még hexameteres változata a világon az Énekek Énekének, de Benedek István Gábor ötlete annyiban természetes, hogy a görög versforma talán éppen abban az időben alakult ki Kis-Ázsiában, amikor a bibliai szöveg megszületett. A magyar olvasó számára pedig mindenképpen élményt jelent az ilyen hexameteres szöveg, például ez a sor: "Szép szeretőm szava ez, közeleg már, szökdel a dombról." Az Énekek Éneke nyolc hosszú részből áll.
A Zsidó Nyári Fesztivál előestéjén megnyílt kiállítás érdekes élményt nyújt mind a kortárs művészet, mind a költészet hivei, mind a vallásos emberek számára.