Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Változik a fajok osztályozásának rendszere

Változik a fajok osztályozásának rendszere

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 09. 02.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

A fajok osztályozására 250 éve Carl von Linné svéd természettudós (1707-1778) által kidolgozott rendszer felülvizsgálatáról tanácskoznak a párizsi Természettudományos Múzeumban megkezdett nemzetközi találkozójukon a tudományág szakértői, a taxonómusok.

A fajok eredetéről szóló elmélet megalkotója, Charles Darwin előtt egy évszázaddal született Linné abban a meggyőződésben alakította maga rendszerét, hogy a fajokat Isten alkotta a világ teremtésekor, és azóta nem is változtak. 

Az élőlények morfológiai jellegzetességeire alapozott, rendkívül aprólékos rendszere még sokáig élni fog, de számos biológus sürgeti ma már olyan osztályozás kidolgozását, amely túllép az alaki sajátosságokon és figyelembe veszi az evolúciót. 

Az utóbbi évtizedben tucatnyi ilyen elmélet született, különösen a PhyloCode nevű keltett figyelmet, amely azt kutatja, mi volt közös a fajokban evolúciójuk előtt. 

A taxonómia sajátos problémája, hogy miként lehet pótolni az egyes növények és állatok két évszázada használt nevét anélkül, hogy káosz alakulna ki. "Ha nem létezne a hierarchikus osztályozás, tanácstalanok lennénk" - mondta az AFP-nek Edward Wilson amerikai biológus. 

A taxonómusok éppen az új osztályozások elveiről vitatkoznak. "Egyesek mindent nagy csoportokba akarnak zsúfolni, mások olyan finom felosztást keresnek, amelyben a legkisebb különbség is érvényesül" - mondja Richard Pyle zoológus, a zoológiai nomenklatúrával foglalkozó nemzetközi bizottság (ICZN) tagja.
Az ilyen vitákon túl azonban a szakemberek rendkívül sürgősnek tartják a bolygó egész bioszférájának osztályozását - tekintettel arra, hogy egyes szakértők azt jósolják, hogy az emberi tevékenység következtében a ma létező fajok legalább 30 százaléka kipusztul. 

Andrew Polaszek, a londoni Természettudományi Múzeum tudósa, az ICZN távozó főtitkára ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy "a az egyes élő szervezetekről megszerzett minden tudás kulcsa éppen a megnevezés".
Noha általában azt feltételezik, hogy a bolygó élővilágának katalógusa gyakorlatilag teljes, valójában az ellenkezője az igaz. "Mintegy 250 évvel Linné után a Földön élő organizmusoknak csak a 10 százalékát osztályoztuk" - állítja Edward Wilson. 

A madarak mintegy 90 százaléka, a növények több mint 80 százaléka ismert, viszont a baktériumokról és más mikroorganizmusokról szerzett ismeretek "hihetetlenül hiányosak" az amerikai szerint. A gombafélék számát másfél millióra becsülik, viszont csak 60 ezret katalogizáltak, a nematodák - az élősködő fonálférgek - listáján 80 ezer faj szerepel, de feltehetően 4-5 millió féle létezik.
A taxonomusok létrehozták a világhálón a Zoobank (www.zoobank.org) honlapot, amelyen jelenleg már 1,8 millió faj neve olvasható. "Ezen mindenki láthatja, mi történik a világ többi részén" - mondja Richard Pyle, aki szerint ez a megközelítés "Linné óta a legkomolyabb változás a taxonómiában."

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A nyár ritmusai a BJC-ben A nyár ritmusai a BJC-ben
  • Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
  • Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
  • Az első amerikai űrhajósnő élete Az első amerikai űrhajósnő élete
  • A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr437832744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard