Tizenkilenc méteres Buddha-szobrot és számos más leletet tártak fel Afganisztán középső részén. A leletre a két V. századi óriás Buddha-szobor közelében bukkantak, amelyeket a tálibok hét évvel ezelőtt romboltak le.

Az archeológusok az alvó Buddha óriási szobrát kutatták, amelyet a feltételezések szerint évszázadokkal ezelőtt kínai zarándokok láthattak Bámiján tartományban. A Keletet Nyugattal összekötő Selyemút mentén fekvő Bámiján egykor a buddhizmus virágzó központja volt, ahol a szerzetesek barlangokban éltek. Összesen 89 leletre bukkantak, a szobron kívül pénzérmék, kerámiatárgyak kerültek napvilágra.

Mohammad Zia Afsar, a tájékoztatási és kulturális minisztérium tanácsosa szerint az "alvó" szobor igen rossz állapotban került elő. A többi lelet Baktria, az ókori görög királyság korából, valamint az iszlám és buddhista érából származik.

2001-ben az iszlám fundamentalisták, a tálibok szétlövették a sziklába faragott két Buddha-szobrot. Ezek közül az egyik 53 méteres volt, s a világ legmagasabb álló Buddha-szobrának számított, a másik magassága 37 méter volt. Még abban az évben, miután megdöntötték a tálibok uralmát, megkezdődött a nagyobbik Buddha-szobor helyreállítása: a restaurálás akár tíz évig is eltarthat. A mostani lelet fényében a régészek reménykednek a 300 méteres Buddha-szobor megtalálásában is, amelyet egykoron Bámijánban láttak a kínai zarándokok.

Ez év áprilisában jelentették be, hogy a lerombolt Buddha-szobrok közelében, 12 sziklabarlangban a világ legkorábbi olajfestményeire bukkantak. Míg Európában a XIII. században kezdtek olajt adagolni a festékanyagokhoz, Bámijánban már a Kr.e. VII. században elterjedt az olajfestés technológiája, amelyhez az alapanyagot dióból vagy mákból nyerték.