Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Kegytemplom helyett basilica minor

Kegytemplom helyett basilica minor

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 09. 14.
Cimbalommuzsika tölti meg a Szentlélek templomot
2022-05-22 11:31:08

Május 26-án Pakson Szabó Dániel cimbalomművész először Tímár Sárát kíséri az  Ének a határtalanról

Sivatagi transz Budapesten: jön a Sunako!
2022-05-21 18:00:00

Palotai Csaba Párizsban élő gitáros pszichedelikus tájakra kalauzol két zenésztársával május 28-án a

Nagy dobásra készül az Álomvándorok Társasága
2022-05-21 14:07:01

Számos sikeres musical után most a Muzsika hangjá t mutatja be az érdi színházcsináló művészcsapat. Csebki

Harminc éves lett a tarkabarka kismadár
2022-05-20 16:54:48

Minden színben pompázó repertoár ugyanakkor apró méretek jellemzik a névadójához sokban hasonlító Kolibri

további bejegyzések a szerzőtől »

Basilica minor, azaz kis bazilika címet kapott a máriagyűdi kegytemplom, az erről szóló pápai dekrétumot Juliusz Janusz apostoli nuncius vasárnap, a templomban tervezett ünnepi szentmisén hirdeti ki - közölte a Pécsi Egyházmegye sajtóreferense az MTI-vel.

Az ünnepségen, amelyet Kisboldogasszony főbúcsúján és a németek búcsúján tartanak, részt vesz Mayer Mihály megyéspüspök és Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök - mondta Fazekas Orsolya. 

A ceremónia fontos mozzanata, hogy Szent Péter kulcsait az újonnan kihirdetett bazilika bejárata felett elhelyezik. A két kulcs a Máté evangéliumában található mennyek országának kulcsait jelképezi, amelyeket Jézus rábízott Péter apostolra, a keresztények gyülekezetével együtt. 

A ma Siklóshoz tartozó Máriagyűd templomát 1805-ben, VII. Pius pápa nyilvánította kegyhellyé. A hagyomány szerint a XII. század közepén ezen a helyen imádkozott II. Géza király és ajánlotta Mária pártfogásába koronáját és trónját. A Boldogasszony tiszteletére kőtemplomot építtetett, amely 1148-ban készült el. A XVII. század végén fából faragott Mária-szobor került a templom birtokába, mely a korabeli szemtanúk szerint valódi könnyeket hullatott az előtte imádkozókért. 

Az 1700-as évek elején a pestisjárvány elől a nép a csodatévő könnyező szenthez menekült, gyógyulásért esedezve. A járvány után a túlélők hálából felépítették a ma is látható kápolnát a nagytemplom déli oldalán. A templom népszerűségét jelzi, hogy évente mintegy 150-200 ezer turista, zarándok keresi fel.
A bazilikák egyházi jogi kiváltsággal rendelkező templomok, amelyek hosszú időszakra visszatekintő, kiemelkedő hitéletük elismeréseként kapják meg privilégiumukat a Szentszék Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjától. A basilica minor rang elnyerése érdekében a folyamat kezdeteként általában a megyéspüspök felterjeszti a Vatikán Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjához azokat az indokokat, amelyek alapján az a kiváltságra érdemes. 

Ennek odaítéléséhez jelentősen hozzájárulhat, hogy az adott épület a lelkiség gyakorlásához milyen mértékben járul hozzá. Ennek egyik mozzanata a kegyhellyé, illetve búcsújáróhellyé válás, ám ez önmagában nem elegendő a basilica minor cím elnyeréséhez. Ezen kívül magas szintű képzőművészeti elvárásoknak kell megfelelnie, építészetileg és berendezésében különleges értéket kell képviselnie.
A cím odaítéléséről a Vatikán kongregációja - ami világi viszonylatban a minisztériumnak felel meg - hozza meg a döntését, majd az erről szóló pápai dekrétumot szentmise keretében hirdetik ki a híveknek. Ezt a közzétételt a megyéspüspök is végezheti, bár ez nincs szigorúan előírva.
A basilica minornak különleges jogállása van, ami kiváltságokkal jár. Ilyenek: a teljes búcsú elnyerésének lehetősége az illető templomban évente négyszer, a Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának joga a bazilika zászlaján, pecsétjén és felszerelési tárgyain. Továbbá a bazilika plébánosát megilleti a vörös szegélyű fekete papi viselet, amelyet piros gombokkal és vörös fonállal kivarrt gomblyukakkal díszítenek, valamint a bazilika plébánosa credót mondhat minden olyan hétköznapi misén, ahol zarándokcsoport vagy népes hívő közösség jön össze. 

Magyarországon jelenleg tizenhét bazilika rangú templom van.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Építészet Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Álomépületek a vulkán tövében Álomépületek a vulkán tövében
  • Egy belsőépítész titokzatos világa Egy belsőépítész titokzatos világa
  • Mi a magyar snassz? És mi az a neociki? Mi a magyar snassz? És mi az a neociki?
  • Világsztárok kincsei Világsztárok kincsei
  • Családregények Szentendrétől Párizsig Családregények Szentendrétől Párizsig

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr287833092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard