Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
110 éve született a legamerikaibb zeneszerző

110 éve született a legamerikaibb zeneszerző

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 09. 26.
Egy kiállítás titkai
2023-03-29 18:44:52

Amikor Simon Zsolt József porcelántervezőként elnyerte az MMA ösztöndíját, még nem sejtette, hogy pár év

Folytatódik a családi művészeti kavalkád a Duna-parton
2023-03-28 14:02:51

A Pesti Vigadóban megrendezett Essentia Artis programsorozat utolsó hetén ingyenes programokkal, koncertekkel

Az leszel, amit megeszel
2023-03-27 20:52:26

Wossala Rozina elkeserítőnek, sőt veszélyesnek látja a feldolgozott élelmiszeripari termékek fogyasztását

A tizedik tételnél jártam, amikor kitört a háború
2023-03-25 21:13:12

Dobszay-Meskó Ilona békemisét kezdett komponálni az MMA ösztöndíjprogramjának keretében, még 2019-ben.

további bejegyzések a szerzőtől »

Száztíz éve, 1898. szeptember 26-án született George Gershwin, a "legamerikaibb" zeneszerző, a Kék rapszódia és a Porgy és Bess komponistája.

Az orosz bevándorló család neve Gershowitzról változott Gershwinre, négy gyermekük közül George a sorban második volt. Kisfiúként az utcán hallgatta a harlemi lokálokból kiszűrődő, izgató ritmusú zenét. Zongorázni az Ike bátyjának vett hangszeren kezdett, testvére nem kis megkönnyebbülésére. Apja vendéglőjében "lépett fel" először, majd dalelőjátszó ügynök lett, azaz egy fülkében ülve a kottavásárlók kérésére játszott slágereket (időnként saját ötleteit is beleszőve). Három év után hangszerelői munkát kapott és zongorafelvételeket készíthetett, sokat közülük álnéven. 1919-ben egy musical megírására kérték fel, s a darab Swanee című betétdala Al Jolson előadásában bombasikernek bizonyult. Ez meghozta számára a pénzt és a hírnevet: 1920-ban Scandals című revüje, látványos táncokkal és elbűvölő lányokkal 318 előadást ért meg, 1931-ben a Terólad énekelek lett az első musical, amely Pulitzer-díjat kapott. Bár a hölgyek kedvence volt és a legnagyobb hírességek vették körül, magánélete nem volt boldog - talán mert nem csak melegszívű és jó barát, hanem hiú és kicsit egoista is volt.

Paul Whitman zenekarvezető felkérésére írta tíz nap alatt a Kék rapszódiát, "Amerika zenei kaleidoszkópját" zongorára és jazz-zenekarra. Az 1924. február 12-i ősbemutatón a zsúfolásig megtelt teremben Gershwin játszotta-improvizálta a zongoraszólamot. A darab kirobbanó sikert aratott, az év végéig 84 alkalommal hangzott el és egymillió kottája kelt el. 1942-ben készült el az átirat szimfonikus zenekarra és zongorára, s azóta ez a legnépszerűbb amerikai koncertdarab (az 1984-es Los Angeles-i olimpia megnyitóján 84 zongorista játszotta egyszerre).


Az immár elismert komponista Gershwin 1924-ben társult Ira bátyjával, közösen alkották az Asszonyom legyen jó című musicalt. 1928-ban Párizsba utazott, ahol nem csak a világváros nyüzsgését élvezte, de zeneileg is képezte magát. Az út eredménye lett az Egy amerikai Párizsban című szimfonikus költemény, amelyben az élethűség kedvéért egy Párizsból hozott autódudát is megszólaltatott a premieren.

Legambíciózusabb és legismertebb vállalkozása a Porgy és Bess, a múlt század legfontosabb amerikai operája. DuBose Heyward regényének feldolgozásán 1934-ben kezdett dolgozni Ira bátyjával. A cselekmény egy déli néger negyedben játszódik és szinte minden szereplője fekete, a zene a jazzt vegyíti az opera elemeivel (recitativók, vezérmotívumok). A bemutatón a kritikusok "otromba egyvelegként" utasították el a darabot, s Gershwin már nem élte meg a sikert.

1937-ben egy hangversenyen rövid időre elvesztette eszméletét, ettől kezdve szédülésre, fejfájásra panaszkodott. Az év július 11-én Hollywoodban munka közben összeesett, ekkor derült ki, hogy agydaganata van. Életét már a gyors műtét sem tudta megmenteni, s néhány órával később, 38 éves korában meghalt.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Komolyzene

Ajánlott bejegyzések:

  • Szenvedélyeket kavar a szeszélyes tavasz Szenvedélyeket kavar a szeszélyes tavasz
  • Addiktívvá válhat az enyhe katarzis Addiktívvá válhat az enyhe katarzis
  • A bécsi iskolák titkai A bécsi iskolák titkai
  • Izgalmas kalandokkal folytatódik a népszerű sorozat Izgalmas kalandokkal folytatódik a népszerű sorozat
  • Exkluzív koncertre készül a magyar supergroup Exkluzív koncertre készül a magyar supergroup

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr407833524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard