A Sebhelyesarcút, minden idők talán legnagyobb gengszterfilmjét újra kiadták dvd-n, ennél jobb alkalom pedig nem is kell ahhoz, hogy magunk is megemlékezzünk róla. Következzék az öt leggyakrabban felvetődő kérdés a kultfilm kapcsán, melyet Oliver Stone forgatókönyvéből Brian DePalma rendezett.

A sebhelyesarcú nem más, mint Tony Montana, aki a filmvásznon minden idők legbámulatosabb bűnözőkarrierjét futja be. A film cselekménye csupán pár év, s ő ezalatt késes utcai suttyóból Miami első számú kábítószerforgalmazójává küzdi fel magát. Tony Montana egy valóságos szociális rakéta, a társadalmi mobilitás addig soha máshol meg nem jelenő példája. Mit tudhat vajon Antonio Montana, amit senki más? Először is: ő valóban nem fél senkitől és semmitől. Amikor a szeme láttára nyírják szét a kolumbiaiak a haverja koponyáját egy motoros fűrésszel, egyetlen arcizma se rándul, beleköp a gyilkosok arcába, és elküldi őket a vérbe, mint akinek semmi vesztenivalója nincs, lévén csak egy lumpensuttyó latino söpredék, aki tudja is ezt. Másodszor: pontosan tudja, mit akar, és hogy nehogy elfelejtse, egyszerű dolgot talált ki. A világot. És Tony nem viccel. Nem ismeri a stop-táblát.
Önmagára, mint Istenre gondol. Nagyon jól ismeri és érvényesíti az őt övező hierarchiát, valójában azonban csupán létrafokok gyanánt használja miközben feljebb és feljebb kapaszkodik. A valaha látott leggátlástalanabb törtető. Harmadszor: Annyira akarja a hatalmat, mint talán senki a film történetében. Van benne valami Al Pacino tudatalattijában fellelt, mélyről föltörő ősprimitívség, ami karakterének összetéveszthetetlen erőt és ellenállhatatlan karizmát kölcsönöz. Negyedszer: Megmásíthatatlan szabályok közt játszik. Ezek többek közt: "A főnökhöz hűséges vagyok, el nem árulom." "A szavam mindig állom." "A kommunistákra halál." "Nőket és gyerekeket nem gyilkolok." "Aki elárul, halott." "Aki nem teljesíti a parancsomat, halott." "Aki megzsarol, halott." Aki pedig nincs a szabályokba foglalva, az csupán tereptárgy Tony számára a csúcs felé vezető úton.
II. Hányszor hangzik el a filmben a "fuck" szó?
Megadhatnám válasz gyanánt a pontos számot, de miért fosztanálak meg az élménytől, hogy magad számold össze egyenként?
DePalma a Sebhelyesarcú készítése során levitte a mozit és vele egy egész műfajt a csatornába. Olyan nyelvhasználatot választott (és mellé az erőszak olyan ábrázolását), ami köszöni, nincsen tekintettel sem a kamerákra, sem a kiskorúak érzelmi fejlődésére. A film legnagyobb erénye talán az, hogy brutális deviancia-örvényt közvetít páratlan hitelességgel. Nem állítom persze, hogy a Sebhelyesarcú éppen olyan, mint az alvilág, de azt igen, hogy egyetlen film sem hasonlít rá jobban.

III. Mennyi kokain elég?
Semennyi kokain nem elég. Ebben a filmben legalábbis. Abból a mennyiségű és tisztaságú kokainból, amit a vásznon csupán Tony elfogyaszt, Kovi alighanem egy teljes évig forgathatná a pornóit. Soha, semmilyen filmben nem láttam még ilyen nagyvonalú bánásmódot ennyire drága holmival. Eleinte még kicsiny szelencékből kiskanalanként kerül elő, amint azonban Tony ráteszi a kezét a nagyobb tételekre már húszszor harminc centis dobozokba költözik az íróasztalra, és onnan fogy úgy öt percenként. A film végére pedig egyenesen az asztalra ömlik homokvárnyi hegyeket képezve és alig várva, hogy Tony beleessen arccal. A kokain és Tony ráadásul tökéletes páros. Ha ugyanis a kokainnak teste, élete, személyisége volna, akkor az maga lenne Tony Montana. Erőszakos, egoista, öntelt, fennhélyázó és romlott. Épp Tony azon tulajdonságait erősíti fel, melyek eleve antiszociálissá teszik. Adj egy olyan embernek tömérdek sok kokaint, aki anélkül is egy "kokainreaktor", aki teljesen tisztán is olyan gátlástalan, önző és uralkodó hajlamú, mint más bekokainozva se! Az eredmény jól látható a napokban újra kiadott dvd-n.
IV. Miért bukik el Tony Montana?
Nos, ennek számos oka van, de egyik sem áll meg önmagában, együtt azonban kiadják Tony végzetét.
1. Azért bukik el, mert kapzsi, és nem akarja kifizetni bankár üzlettársának az általa kért tarifát a kokainkereskedelemből származó pénz tisztára mosásáért, ehelyett olcsóbb, de rázósabb utakat választ, és annak rendje-módja szerint le is bukik, az adóhivatal börtönnel fenyegeti, így szorul Sosa segítségére, mely végzetessé válik számára.
2. Azért bukik el, mert régivágású bűnöző, akinek elvei vannak. Akinek nem fér bele nőt és gyerekeket gyilkolni. Emiatt végez Albertoval, Sosa emberével, s dühíti magára Sosát.
3. Azért bukik el, mert túl nemtörődöm ahhoz, hogy miután megakadályozta Alberto merényletét a célpont ellen, átvegye tőle a munkát és a maga módján, saját elvei mentén végezze el azt.
4. Azért bukik el, mert alábecsüli Sosát, aki nem egy csatornából felkapaszkodott söpredék gengszter, mint ő, hanem egy jó családból származó, Angliában tanult bolíviai földbirtokos-üzletember. Tony Montana jobb és főleg tartósabb kiadása. Miután a telefonban halálosan megfenyegeti Sosát, ahelyett, hogy cselekedne bevárja otthonában annak embereit, akik végül végeznek vele.
5. Azért bukik el, mert nem ismer mértéket a kokain fogyasztásában, ettől teljesen szétesetté válik, és hibát hibára halmoz. Ezért hívhatjuk méltán seggfejesarcúnak.
6. Azért bukik el, mert a szigorú maffiahierarchia viszonyai szerint egy kis senki nem törhet fel a csúcsra büntetlenül, a körülmények tragikus összjátéka miatt előbb-utóbb bukásra van ítélve. - Ezt a magyarázatot a wikipedián olvastam, és szerintem egy nagy baromság, de azért ideírtam, hátha valaki fogékony rá.

V. Miért a Sebhelyesarcú minden idők egyik legnépszerűbb filmje?
A Sebhelyesarcút a közönség mindig is sokkal jobban elismerte, mint a szakma (jelentsen ez a szó bármit is). A film, ami valójában egy azonos című és meglehetősen középszerű 1932-es mozi remake-je túlzás nélkül megunhatatlan. A Sebhelyesarcú hitelessége valahogy átlép egy kritikus mértéket, melynek hatására a nézőben kialakul az az érzés, mintha nem is játékfilmet látna, hanem egy ki tudja milyen titkos eszközökkel forgatott dokumentumfilmet, s ez az illúzió adja az élmény egészen új minőségét. Ha azonban a népszerűség ennél kézzelfoghatóbb forrására vagyunk kiváncsiak, nos az alighanem a zárójelenetben rejlik, amikor Tony egy szál fegyverrel megy neki egy egész hadseregnek és vagy tizenhat gengsztert ki is csinál közülük, közben kap vagy harminc golyót, de meg se érzi, mert annyira le van zsibbadva a tömérdek kokaintól, hogy csak egy sörétes puskával és hátulról lehet őt átadni
a múltnak. Aki valaha látta ezt a jelenetet, garantáltan nem felejti el.
Amilyen veszett tempóban vitt az út felfelé, olyan hirtelen és szélsebes a zuhanás. Ez Tony Montana hullámvasútja, melybe mozilátogatók generációinak sora szédült bele, s melynek mámora immár huszonöt éve töretlen.
színes magyarul beszélő amerikai akcióthriller, 170 perc, 1983
rendező: Brian De Palma
író: Armitage Trail
forgatókönyvíró: Oliver Stone
zeneszerző: Giorgio Moroder
operatőr: John A. Alonzo A.S.C.
díszlettervező: Ferdinando Scarfiotti
jelmeztervező: Patricia Norris
producer: Martin Bregman
executive producer: Louis A. Stroller
vágó: Gerald B. Greenberg, David Ray
szereplők:
Al Pacino (Tony Montana)
Steven Bauer (Manny Ray)
Robert Loggia (Frank Lopez)
Michelle Pfeiffer (Elvira)
F. Murray Abraham (Omar)
Harris Yulin (Bernstein)
Mary Elizabeth Mastrantonio (Gina)
Paul Shenar (Alejandro Sosa)
Miriam Colon (Mama Montana)